Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Határozathozatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló, valamint a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határoz... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DONCSEV ANDRÁS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3306 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarországon törvények garantálják a nemzetiségi média működését, illetve működtetését. A közszolgálati műsorszolgáltatók rendszeres, anyanyelvű rádió- és televízióműsort adnak mind a 13 hazai nemzetiség részére. Az MR4 műsorait a lakihegyi, a marcali, a pécsi és a szolnoki középhullámú adók sugározzák, és teljes országos lefedettséget biztosítanak a 13 nyelven, napi 12 órában jelentkező műsorfolyammal, valamint az interneten is folyamatosan hallgathatóak. Televíziós területen növekedett az MTV A szegedi gyártóbázisának szerepe, és tovább nőtt a rádiós, televíziós átdolgozás is, amiben jelenleg gyakorlatilag minden munkatársuk részt vesz. A magyarországi nemzetiségek közül a szlovénnek van önálló, földi sugárzású, több éves múltra visszatekintő r ádiója, amelyet az Országos Szlovén Önkormányzat működtet. A beszámolási időszakban egy további műsorszolgáltató, a Vértessomló Közművelődéséért Egyesület szerzett kisebbségi közösségi televíziós műsorok sugárzására szóló jogosultságot. A központi költségv etés anyagi forrásokat biztosít a nemzetiségek anyanyelvi újságjainak megjelentetésére is. 2011től a nemzetiségi lapok állami támogatása beépült az országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetésébe, így az egyes médiaműhelyek a költségvetési támogatásho z közvetlen módon, pályáztatás nélkül juthatnak hozzá. A nemzetiségek egy részénél egy központi hetilap finanszírozása folyamatos, kétkét anyanyelvű lap megjelentetésére kapott támogatást a bolgár, a lengyel és a román közösség, a romák esetében öt újság kiadása biztosított. Az anyanyelvi újságok mellett költségvetési támogatást kapott a Barátság című interetnikus folyóirat is. Az elmúlt időszakban lezajlott átfogó médiaszabályozás számos ponton érintette a nemzetiségek anyanyelvű médiához való hozzáférésé t biztosító jogokat is. A nemzetiségek jogairól szóló törvény kibővíti e közösségek anyanyelvi médiajogait is. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Negyedik pontként a nemzet- és nemzetiségpolitika összehangolásáról szeretnék önöknek beszélni. A nemzet- és nemzetis égpolitika tekintetében kiemelendő, hogy a rendszerváltozás óta a magyar nemzetiségpolitika elveti a reciprocitás elvét. Ez azt jelenti, hogy nem a külhoni magyarok helyzetétől tesszük függővé a hazai nemzetiségekkel való törődést, jogaik biztosítását, még is tagadhatatlan, hogy ha a határ bármely oldalán sérelem éri egy anyanemzet ottani nemzetrészét, az kihat az államközi kapcsolatokra, a másik oldalon számszerű kisebbségben élő közösségekre, sőt a csoport- és személyközi viszonyokra is. Magyarország nemze tiségeket érintő nemzetközi tevékenysége több fórumon zajlik. A Magyarországon élő nemzetiségek anyaországi kapcsolatait érintő kétoldalú együttműködés alapintézményei a kisebbségi vegyes bizottságok, amelyek tevékenysége mellett hazánk kiemelt figyelmet f ordít a multilaterális kapcsolatokra, ezen belül is a nemzetközi szervezetekre. Ez utóbbiak közül kiemelkedik az Európa Tanács, hisz a nyelvi charta és a kisebbségvédelmi keretegyezmény vállalásainak teljesüléséről rendszeresen időszaki jelentésekben számo lunk be, a Velencei Bizottság pedig elismerte a nemzetiségekkel összefüggő jogalkotásunkat és a gyakorlatba ültetést. A Magyarországon élő nemzetiségek anyaországi kapcsolatait érintő kétoldalú együttműködés alapintézményei 1992 óta a kétoldalú kisebbségvé delmi megállapodásokon alapuló kisebbségi vegyes bizottságok. A Magyarország és a szomszédos országok között a nemzetiségek jogainak kölcsönös biztosítására és védelmében létrejött kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok feladata a nemzetiségek helyzetén ek elemzése és értékelése, az e területen megvalósítandó államközi együttműködésre vonatkozó ajánlások megfogalmazása, illetve azok végrehajtásának figyelemmel kísérése. Az elmúlt években valamennyi kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság ülésezett. Ezek sor án áttekintették, hogy milyen prioritások mentén biztosítsák az adott nemzetiségek identitásának megőrzését, illetve kulturális autonómiájának fejlődését. A jelentés részletesen szól az egyes relációk kvbüléseiről, a kormány érdekelt tárcái pedig mindent megtesznek az azokkal összefüggő kormányhatározatokban foglalt két- és egyoldalú kötelezettségek teljesítéséért, egyben a másik fél vállalásainak teljesülését is nyomon követi.
