Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3298 felelős gondolkodás azonban azt is jelenti, hogy a környezetvédelem jelszavával nem a puszta feltűnéskeltés és politikai hangoskodás a célunk. A környezetvédelem nem egyfajta újkori ökovallásosság kell hogy legyen, hanem egy átgondolt, tervszer ű és aktív magatartást igénylő feladat. A teremtett világ védelme tehát nem önmagáért van, hanem emberközpontú. Célja az, hogy az emberi élet legyen hosszú távon fenntartható. A tudatosság itt az értelmes kompromisszum folyamatos keresését jelenti, gazdasá gi és fenntarthatósági szempontok között. A mindenkori döntéshozóknak tehát a jó gazda gondosságával kell megőrizniük, fenntarthatóan használniuk a környezeti erőforrásokat, a jövő nemzedékek iránti felelősségérzettől vezérelve. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében az elhangzottakra Fónagy János államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minis ztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt héten ért véget a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia tervezetének közigazgatási és társadalmi egyeztetése. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) A k ülönböző tudományos, civil és gazdasági érdekérvényesítő, valamint közigazgatási szervezetek által előadott vélemények és a megtett észrevételek nagy száma a stratégia iránt megnyilvánuló, kiemelkedő mértékű érdeklődést jelzi. Ennek oka minden bizonnyal ab ban rejlik, hogy a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia nem egy szűken értelmezett ágazati stratégia, hanem egy átfogó, a jövő természeti, társadalmi és gazdasági kihívásait egységes keretrendszerben tárgyaló, hosszú távú koncepcionális dokumentum, és mint ilyen, számos ágazat és szakterület érdeklődésére tarthat számot. (9.40) Reménykeltő e széles körű érdeklődés, hiszen látni kell, hogy az éghajlatváltozás következményeinek mérséklése, valamint az annak hatásaihoz való alkalmazkodás csak az érinte tt szakterületek, társadalmi, gazdasági szereplők messzemenő együttműködésével valósítható meg eredményesen. A második nemzeti éghajlatváltozási stratégia három fő üzenetet közvetít. Egyrészt leszögezi, hogy az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás egyenrangú célok. Hazánk is kibocsátó országnak számít, a világ összes üvegházhatású gázkibocsátásának alig 1 százalékáért vagyunk felelősek. Ennek megfelelően a globális éghajlatváltozás alakulását nem áll módunkban érdemben befolyásolni, a nnak hatásai azonban többek között a nyári hőhullámok, aszályok, árvizek, erdőtüzek, a hazai természetes élővilág elszegényedése formájában minket is erőteljesen sújtanak. Az éghajlatváltozás mérséklése érdekében a vállalt nemzetközi és uniós kötelezettség eink maradéktalan teljesítése mellett alapvető nemzeti érdekünk a várható változásokra való tervszerű felkészülés megvalósítása. A második nemzeti éghajlatváltozási stratégia másik fő üzenete, hogy az éghajlatvédelem céljait a versenyképesség, valamint a technológiaváltás szempontjaival egy keretrendszerben kell érvényesíteni. Nem követhetünk olyan klímapolitikát, amelynek eredményeképpen ugyan jelentősen csökkenne hazánk üvegházhatású gázkibocsátása, ugyanakkor veszélybe kerül hazánk versenyképessége, ami jelentős gazdasági, társadalmi terhet róna az országra. A stratégia harmadik, megítélésem szerint talán legfontosabb üzenete, hogy az éghajlatváltozás jelentette kihívás sikeres kezeléséhez elengedhetetlen a társadalmi értékrend megváltozása. Be kell látn i, hogy egy véges világban nem lehetnek végtelenek az igényeink. Tudjuk, hogy a klímaváltozás lassítására irányuló törekvések, illetve az alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez csak akkor lehet hatékony, ha az intézkedéseket szakmai, tudományos, szakp olitikai és nem utolsósorban társadalmi konszenzus övezi. Az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálás célja ezért a
