Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 18 (325. szám) - A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3272 A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról szóló törvé nyjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/12976. számon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Halász János úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 p erces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. HALÁSZ JÁNOS , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzet létét nem a hatalmi, gazdasá gi viszonyok biztosítják, hanem a kulturális közösség. A kultúra hordozója pedig a nyelv és a különböző művészeti ágak. A művészet egyszerre aktív közösségformáló erő, valamint a nemzeti kultúra őrzője. Természetesen számos más funkciója is van, de számunk ra, a polgári konzervatív oldal számára kiemelten fontosak az előbb említettek, hiszen a művészet nemcsak megújítja a hagyományokat, de közvetíti és fenntartja azokat. A Fidesz ezt szem előtt tartva a 2010es kormányprogramjában deklarálta, hogy a polgári kultúra egy sokszínű, strukturált kulturális intézményrendszer fennmaradásában érdekelt, egymással mellérendelt viszonyban lévő, komplementer feladatokat ellátó szereplőkkel. Ennek szellemében vettük át a kormányzást, megkezdve a kulturális rendszerváltozt atást. Első lépésként megalkottuk az alaptörvényt, amelynek a Szabadság és felelősség cím 10. cikke deklarálta a művészeti alkotás és a Magyar Művészeti Akadémia művészeti szabadságát. Folytatásként az Országgyűlés 2011. július 11én fogadta el a 2011. évi CIX. törvényt a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. Ez a lépés az egyik legnagyobb jelentőségű változást segítette elő. Utat nyitott a művészeti élet önkormányzati alapú továbbfejlesztése előtt. Következő lépésként a köztestül et működési feltételeinek racionalizálása érdekében a rendes tagok maximális létszámát ötven fővel megemeltük. Figyelemmel arra, hogy a megalakulást követően az érdemi működés spektruma szélesedett, elemi érdekként mutatkozott a művésztársadalom jelenlétén ek a köztestület működésében való optimalizálása. A Művészeti Akadémia eszménye az, hogy a művészeti élet legkiválóbbjait tömörítse, és köztestületként megadja nekik a lehetőséget az önkormányzásra, saját ügyeik kézbevételére. Az alapvető szervezeti és műk ödési keretek kialakítását követően a köztestület hatékony működésének biztosítására született meg a döntés a Pesti Vigadó és a Műcsarnok épületének a Magyar Művészeti Akadémia részére történő tulajdonba adásáról. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ezzel összhangban a Magyar Művészeti Akadémia működésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2013. évi CLVII. törvényben foglaltak szerint 2014. március 1jei hatállyal az MMA székhelyeként a Pesti Vigadót jelöli meg. Ezen túlmenően a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti felépítésének mintájára javaslatot tesz a köztestület társadalmasítására, és a rendes és a levelező tagok jogegyenlőségének biztosítására. Új tagsági kategória alakulhat a rendes és a levelező, valamint a tiszteletbeli és a pártoló tag mellett a nem akadémikus tag. A nem akadémikus tagok közé felvételét kérheti a DLA fokozattal vagy művészeti szakmai elismeréssel rendelkező személy. A felvétel DLA fokozat vagy MMA alapszabályában meghatározott művészeti szakmai elismerés birtoklása esetére kvázi automatikus, külföldi művészeti szakmai elismerés elfogadására a felvételt kérő által megjelölt tagozat tesz javaslatot az elnökség számára.
