Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 18 (325. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
3268 2012. évi II. törvény vonatkozó módosítása lesz az, ami mindenféle szempontból javítani tudja a mostani jogi helyzetet. Nem mondom erre sem, hogy egy átfogó, általános és radikális megoldás, de hogy komoly lépés lehet a vizsgálatok és a parlamenti eredményesség szempontjából, az vitathatatlannak tűnik. Hiszen itt azon kívül, hogy a keménységet hiányoljuk, az eljárásrendet és az illetékességi köröket is pontosítani kell. Ebből a szempontból feltételezhető, hogy a bizottság javaslata orvosolni fogja az ilyenfajta hiányosságokat. Ha jól megnézzük a nemzetkö zi gyakorlatot, azt látjuk, hogy a jobbikos javaslat nagyjából a horvát parlamenti gyakorlattal párhuzamos, azzal paralel, amelyik közismerten a legdrasztikusabb, a legerősebb szankciókat tartalmazza az ilyenfajta normaszegésre, mint amiről ez a javaslat i s beszél. Én azt gondolom, hogy ha a szabálysértésről szóló, tehát a 2012. évi II. törvény módosítását ebben az irányban meg tudjuk tenni úgy, hogy az jogilag is megalapozott legyen, és ezt a fajta egyenetlenséget megszünteti, tehát megfelelő szintű szankc iókat rendel a normaszöveghez, akkor ez támogatható lesz, és abban bízom, hogy ez az esetleges jobbikos kifogásokat is ki tudja védeni, és talán még számíthatok az önök támogatására is. Ez valóban egy nagyon fontos első lépés lesz, mert nem csupán arról va n szó, hogy az éppen most dolgozó vizsgálóbizottság vagy tényfeltáró bizottság munkája mennyire lesz eredményes, hanem arról, hogy valóban meg tudjuke szüntetni azt a gyakorlatot, amit az elmúlt huszonegynéhány évben nem sikerült, tehát hogy csak látszate redmények születtek nagyon sok bizottság esetében. Sőt, száztizenvalahány bizottsági kezdeményezés volt, és ebből 25 kezdte el ténylegesen a munkáját, tehát el sem tudták kezdeni a munkájukat, és abból, azt hiszem, hat járt úgy eredménnyel, hogy jelentést is készített. Tehát azon túlmenően, hogy esetünkben a nemzetbiztonsági bizottság tényfeltáró albizottságának a munkája eredményes legyen, arról is szó van, hogy sikerüle ezeken a területeken valamennyire helyreállítani a parlament tekintélyét, vagy legalá bbis ezen az úton el tudunke indulni. Azt gondolom, hogy kiindulópontnak egy ilyen módon pontosított, kiegészített, módosító törvényjavaslat erre a feladatra képes lehet, és ehhez kérem majd a támogatásukat. Köszönöm. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Ismételt felsz ólalásra megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon várom azt a javaslatot, amit Mile képviselőtársam előirányzott. Jelen pillanatban csak két módosító javaslat van be nt, és ha jól értettem, ez még bizottsági módosító javaslatként bejöhet, és valamiféle szabálysértési tényállás kilátásba helyezését hallhattuk. Ez a semminél nyilvánvalóan jobb, bár várjuk meg a leírt szöveget, mert az ördög mindig a részletekben meg a jo gi megfogalmazásban rejlik. De ha már eljutottak odáig, hogy egy szabálysértési tényállást alkotnak, akkor miért nem csinálunk egy büntetőjogi tényállást, amire nemzetközi példák is vannak? Arra kell itt gondolni, hogy Gyurcsány Ferencekkel állunk szemben, amikor ezt a tényállást megalkotjuk. Azzal állunk szemben, hogy Gyurcsány Ferenc megtehette, hogy nem ment el például a Kepli Lajos által vezetett vizsgálóbizottság megidézésére, de számos más példa is van. Tehát olyan emberekkel állunk szemben, akiknek n em biztos, hogy egy szabálysértési tényállás kellő elrettentő erővel bír, s ahogy más eljárások és a köznyilvánosság meg végképp nem jelenti azt, hogy Gyurcsány Ferenc félelmében otthon forgolódna, hogy mi lesz akkor, ha a házelnök bejelenti, hogy ő nem je lent meg a vizsgálóbizottság előtt. Nem hiszem, hogy bármiféle problémája lenne ebből, vagy rosszul aludna emiatt. Valóban olyan tényállást kell alkotni, ami már megfontolandóvá teszi, és a közvélekedést is abba az irányba kell valamilyen formában eltolni, hogy azt ne tehesse meg senki, hogy egy országgyűlési vizsgálóbizottság vagy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt egyszerűen nem jelenik meg, és röhög az egész eljárásra. Ezt politikailag, emberileg és büntetőjogilag is elfogadhatatlanná kell ene tenni.
