Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. VAS IMRE (Fidesz):
320 beleszólhassanak azon területek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkere t leteltét.) kijelölésébe, ahol a jogellenes magatartás megvalósul. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Visszatérünk az írásban előre bejelentett felszólalásokhoz. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. DR. VAS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés ez év márciusában fogadta el Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítását, amely lehetőséget teremt arra, hogy a z Országgyűlés a 38/2012. alkotmánybírósági határozatnak megfelelően rendezze a közterületi tartózkodással kapcsolatos szabályokat. Ezen alaptörvényi lehetőség alapján nyújtotta be a kormány, illetve a Belügyminisztérium az önök előtt fekvő javaslatot, ame ly a szabálysértésről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény módosítását tartalmazza. Az alaptörvény rögzíti, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányza tok kötelesek segíteni azzal, hogy törekedjenek valamennyi, hajlék nélkül élő személy számára megfelelő szállást biztosítani. Itt szeretném megjegyezni, hogy ez a törekvés ebben a ciklusban eredményre is vezetett, egyrészt itt már államtitkár úr mondta, ho gy Budapest területén például 700 új hajléktalanszálláshely létesült, Ferencváros és Józsefváros is bőven kivette ebből a részét, illetve Bácskai polgármester úr mondta, hogy például Ferencvárosban 250 hajlék nélkül élőt igyekeznek munkához segíteni. Úgy gondolom, hogy mindezek a tények azt bizonyítják, hogy itt nemcsak törekvésről, hanem cselekvésről van szó. A törvény szerint a helyi önkormányzat - és itt jegyzem meg, hogy a módosító javaslataink szerint mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatok a közrend, a közbiztonság, a közegészségügyi, a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősíthetik az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. (14.40) Fontos hangsúlyozni, hogy nem a ha jléktalanság mint élethelyzet kerül szankcionálásra, azzal, hogy valaki hajléktalan, nem valósít meg szabálysértést. A módosítás az alaptörvény garanciális szabályait is figyelembe veszi. Definiálja egyrészt az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tart ózkodást. De ez a magatartás csak akkor lehet jogellenes, ha a következő két együttes feltétel teljesül. Egyrészt életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás a helyi önkormányzat rendeletében bemutatott, kihirdetett, alkotmányos követelmények figy elembevételével kijelölt közterületen valósul meg. A másik feltétel, amit együttesen kell teljesíteni: az elkövető a kijelölt területet szabálysértési hatóságok képviselőinek felkérésére önként nem hagyja abba (sic!). Lényeges kiemelni, hogy az önkormányza tok rendeletalkotási joga korlátozott, tehát nem bármely területet, hanem az imént említett négy cél érdekében hozhatnak csak tiltó rendelkezést. A tiltást csak az alaptörvény által szabott keretek között tehetik meg és csak egyes, meghatározott területek vonatkozásában. Mint említettem, közrend, közbiztonság, közegészségügy és a kulturális értékek, érdekek védelme érdekében tehetik ezt meg. De hozzáteszem, nem új keletű az a szabály például, hogy a járda nem életvitelszerű tartózkodásra szolgál. Egy 1975ö s jogszabály, amelyet KRESZ néven ismernek, úgy fogalmaz, hogy a járda az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló része (Lendvai Ildikó: Menjen az úttesten, vagy hogy?) , ha bizonyos feltételeknek megfelel. Tehát már akkor is a jogalkotó ezt előírta, hogy a járda bizony közlekedésre szolgál, az úttest a közúti járművek közlekedésére, a járda pedig a gyalogosok közlekedésére szolgál. Ez 1975ből való szabály. Nem az a cél, és ezt bizonyítja a fokozatosság elve is, hogy rendészeti eszközökkel hajléktalan emb erek sorsát még inkább megnehezítsük, hanem az a cél, hogy a közterületek, a
