Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 18 (325. szám) - Lengyel Szilvia (LMP) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “Miért vérezteti ki a kormány a nonprofit hulladékos közszolgáltatókat?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LENGYEL SZILVIA (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3184 Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Lengyel Szilvia képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szó t Illés Zoltán államtitkár úrnak. DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Először is szeretném a felvetései kapcsán tisztázni egyes fogalmak jelentőségét, illetve tartalmát. A felügyeleti díj, amelyet ön a hozzászólása, azonnali kérdése elején jelzett, arányos a tevékenységgel, a tevékenység folytatása egyegy közszolgáltató esetében akár milliárdos nagyságrendű lehet. Ehhez képest pár százezer forint, illetve esetleg egykét mi llió forint a felügyeleti díj. Természetesen a felügyeleti díj egyszeri alkalommal kerül kirovásra, viszont a tevékenységet, amely százmilliókat, akár milliárdot jelenthet a közszolgáltató cégnek, éveken keresztül folytatja. Tehát akkor a felügyeleti díj k apcsán azt merészelem állítani, hogy semmifajta nagy tehertételt nem jelent a közszolgáltató cégek számára. A lerakási járulék az Európai Unió által kötelezően bevezetendő intézkedés. Ausztriában 89 euró egy tonna után a lerakási járulék, Németországban kö zel 200 euró volt egy tonna, de jelen pillanatban Németországban - hiszen minden nemzeti tagországban szigorú szabályozást lehet alkalmazni - tilos, azaz nem lehetséges kommunális hulladék lerakása egyáltalán. Tehát a lerakási járulék mindenütt az Európai Unióban egy kötelezően bevezetendő negatív ösztönző, aminek a célja az, hogy ne érje meg lerakni. Ebből az következik, hogy mivel illegálisan tíz- és tízezer tonnákat egy közszolgáltató sem tud elhelyezni, mivel a költségeket nem tudja a lakosságra áthárít ani, hiszen a kormány nagyon helyesen 2015. január 1jéig befagyasztotta, sőt 10 százalékkal csökkentette ezt a rezsiköltséget is, innentől kezdve már csak egyet lehet csinálni: a közszolgáltató az újrahasznosítás felé tereli el az általa beszedett szemete t. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) (16.20) Azért van lerakási járulék, hogy a szelektív hulladékgyűjtést és az újrahasznosítást szorgalmazzuk ezáltal. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitká r úr. Viszonválaszra megadom a szót Lengyel Szilvia képviselő asszonynak. LENGYEL SZILVIA (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár úr, ha én visszaemlékszem a kérdéseimre, azt hiszem, hogy én nem konkrétan erre irányuló kérdést tettem fel önnek , amire sikerült válaszolnia. De hát mindegy, én is megpróbálom a másik oldalról megfogni a témát. Én az ön interpellációs válasza után kint jártam a Zöld Híd Társulás telepén, mert kíváncsi voltam arra, hogy valóban megálljáke a helyüket azok a jelzők, a miket ön mondott. Azt láttam, hogy egy kimondottan magas színvonalú ellátást és szolgáltatást nyújtanak ott. Ön a drágaságát említette a múltkori válaszában, én viszont azt tudom elmondani, hogy utánanéztem, és azt láttam, hogy fideszes városok sokaságában drágább a hulladékkezelés, mint az említett társulásnál: Kecskemét, Tatabánya, Sopron, Debrecen. Ezek szerint őket is lopással, sikkasztással vagy pedig indokolatlan drágítással lehet vádolni? Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Viszonválaszra adom meg a szót államtitkár úrnak. DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Sajnos, nem értem azt a felvetést, amit az utó bbi egy percben mondott, de azt tudom jelezni, hogy a korábbi kérdései közül megint egyre válaszoljak: 3200 település van Magyarországon, és
