Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GAAL GERGELY, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BARÁTH ZSOLT, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
295 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Kösz önöm szépen. Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója Gaal Gergely képviselő úr. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! GAAL GERGELY , az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója : Köszönöm. Tisztelt Elnö k Úr! Tisztelt Ház! Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság 2013. szeptember 9i ülésén a T/10749. számon benyújtott, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tör vénynek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta. A bizottság a törvényjavaslatot 15 igen szavazattal, 5 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta. Az Országgyűlés 2013 . március 11én elfogadta Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítását. Az alaptörvénybe bekerült, hogy az állam és a helyi önkormányzatok törekednek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. Mindemellett rögzíti azt is, hogy törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. E z alapján került sor a szabálysértési törvény módosítására. A törvényjavaslat tartalmazza a helyi önkormányzatok részére a felhatalmazást, hogy közöljék azokat a közterületeket, ahol a hajléktalanok nem tartózkodhatnak életvitelszerűen, azonban ez csak leh etőség a részükre, tehát a törvényből nem adódik jogalkotási kötelezettségük a helyi önkormányzatoknak. Mindezek alapján a bizottság kormánypárti szakpolitikusai általános vitára alkalmasnak találták és támogatják a törvénymódosító javaslatot. Köszönöm. (T aps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kisebbségi véleményt, tisztelt Országgyűlés, Baráth Zsolt képviselő úr ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr! BARÁTH ZSOLT , az ifjúsági, szociális, családü gyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Annak az öt ellenszavazatnak a rövid, kivonatos véleményét fogom most ismertetni önökkel, amit az ellenzéki képviselők a szociális bizottságban összefoglaltak, elmondtak. H úsz év legnagyobb mulasztásaként igazából megnyugtatóan nem sikerült rendezni a hajléktalankérdést a mai napig sem. Igazából a mostani törvénytervezet, javaslat is csak egy gyenge kezdeményezés megítélésünk szerint, ugyanis nagyon sok olyan szegmense van ennek a témának, ami még mindig nem kerül sorra. Ez egy óriási társadalmi probléma, de csupán rendészeti kérdésként nem lehet megoldani. Ez az első hatalmas dilemma, amiről Schiffer képviselőtársam is beszélt már. A szociális bizottság mindenké ppen azt az álláspontot képviseli, hogy szociális kérdésként kell a problémát felvetni, és rendészeti megoldásokat lehet hozni ugyan, de azok nem biztos, hogy az összes problémára fognak megoldást találni. A szabálysértési jog eszközeivel, azzal, hogy beti ltják a hajléktalanságot, nem fogják tudni megoldani. Ehhez kellene egy olyan komplex intézkedéscsomag, amelyben szerepet kapnak a lakhatást biztosító hatékony kormányzati intézkedések, de ugyanígy szerepet kap ebben az újrakezdés segítése, és az újrakezdé ssel a továbblépés, a tovább élés esélyeinek növelése, valamint egy olyan mentori rendszer kiépítése, amelyben még az utógondozás, utánkövetés is szerepel, mert hiszen senki nem a saját akaratából válik hajléktalanná. Egy kalap alá nem lehet venni az össze s hajléktalan embert, amikor elég markáns csoportokat lehet megkülönböztetni, akiknek egészen más ellátásra és akár eljárásra van szükségük. A terület
