Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
269 Utalnék arra, hogy a termőföldvédelmi törvény talajvédelmi fejezetében ezek le vannak írva , csak hát nem veszik figyelembe a termelők, nem tartják be ezeket. A jelenleg előttünk lévő törvénytervezet esetében is azt kell mondjam, hogy ezek a szándékok mind jók és jó irányba mutatnak, de a valóságban annyi fog megjelenni belőle - Magyar Zoltán ké pviselőtársamnak mondom , amennyit a hatóságok képesek lesznek majd ellenőrzések s a többi útján betartatni az ilyen típusú kártétellel szemben. A rekultivációval kapcsolatban ismét elmondom azt a példát, amit már többször elmondtam itt a parlamentben is. Jelenleg Magyarországon működnek olyan cégek - külföldi cégek, nem fogom megnevezni őket, pedig sajnos most már név szerint ismerek néhányat közülük , amelyek olyan típusú csemetekerttel rendelkeznek Magyarországon bérterületeken, ahol földlabdástól visz ik el a csemetét, legyen fa vagy díszcserje s a többi, és szállítják ki az országból. (10.50) Majd amikor erről a területről elfogyott a csemete, az eladható termék, akkor visszaadják a bérlőjének, és semmilyen kötelezettségnek nem tesznek eleget, ami hely reállítaná a talaj felső termőrétegének a termőképességét. Azt tudom mondani, hogy ez a bűncselekmény kategóriájába eső dolog, hiszen mit hagy ott? Azt a réteget hagyja ott, amivel aztán már nem lehet igazából semmit sem kezdeni. Ezért jó a törvényben ez a javaslat, hogy a rekultivációs terv bemutatásán keresztül azt is meg kell mutatni, hogy ha ilyen tevékenységet folytatunk, akkor igenis kelljen rendelkezni a helyreállításhoz szükséges elgondolással, illetve arra egy tervvel is. Azt tudom mondani, hogy sz ámos területen nyilván még hagy kívánnivalót maga után a törvény, majd az élet fogja ezt bizonyítani, de az irány mindenképpen jó. A kultúrnövények és a gyommentesség kapcsolatára is szeretném felhívni a figyelmet. Elhangzott Gőgös képviselőtársamtól, hogy ez mennyire fontos, illetve Obreczán Ferenc képviselőtársamtól is. Valóban így van. Ezen területek elgyomosodása egyrészt közvetlenül kárt okoz a szomszédságukban levő mezőgazdaságilag művelt területeknek, hiszen fertőzési forrást biztosítanak az elkövetk ezendő időszakban, hogy oda a gyommagvak bekerülnek, hiába műveli az adott szomszéd helyesen és jól a saját szántóterületét. Ez közvetett dolog. De a közegészségügyi szempontját is nézzük! Amilyen szerencsénk volt az idei évben, a szárazság miatt a parlagf ű pollenkoncentrációja nem volt olyan mértékű, mint amire számítani lehetett volna, de ezekről a műveletlen területekről kerül a levegőbe és szétterülve - mondjam azt - szinte az egész országra az az allergén pollenkoncentráció, aminek a gyógyítása komoly pénzeket vesz igénybe az államháztartástól nyilván a gyógyítási rendszeren keresztül. Lévén, hogy képviselőtársaim elmondták a többi érvemet, így ezeket nem ismételném meg, megköszönöm a figyelmüket, és azt kérem, hogy szavazzuk meg, így a Kereszténydemokr ata Néppárt is azt javasolja, hogy szavazzuk meg ezt a törvényt az elkövetkezőkben. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Magy ar Zoltán képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Megadom a szót. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. SáringerKenyeres Tamás képviselőtársamnak válaszolnék, hogy egyébként egyetértek azzal, amit elmondott a felszólalásomra reagálva, de az ál talam most felhozott konkrét eset már nem a hatóságokon múlik. Ugyanis csak amit én tudok, több polgármester - jómagam és a helyiek is - jelezte minden létező hatóságnak ezt a problémát, sőt megvannak azok a levelek vagy éppen az írásbeli kérdésemre adott
