Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ERTSEY KATALIN (LMP):
2649 Az, hogy a díjazás is emelkedik, fontos, de eléggé szimbolikus lépés. Nyilván a megbecsültség felé tesz egy lépést, de a kismértékű e melkedés nagyon nem áll arányban azzal a munkával, amit jelent. (22.10) A nevelőszülői díjazás, az alapbér a minimálbér 30 százaléka, és minden egyes elhelyezett gyermek után 20 százalék. Azt gondolom, hogy ez nagyon szomorú, és lényegében azt lehet kikalk ulálni ebből, hogy négy gyerek nevelése esetén érhető el egy minimálbért elérő összeg. Ez természetesen ahhoz pont kevés, hogy ebből négy gyermeket felelősen lehessen nevelni, viszont ez elég nagy számú család ebben a formában - ha négy gyereket magához ve sz egy család, és még esetleg sajátjai is vannak, ahhoz pedig túl nagy a létszám , hogy emellett munkát vállalhasson. Itt meg is kell állni egy pillanatra. A hosszas előkészítés, egyéves fektetés után még mindig nem tudjuk a választ arra a kérdésre, hogy e mellett a munka mellett lehete vállalnia másfajta munkaviszonyt. Nekünk a szakemberek azt mondták, hogy nem, ez nem zárja ki, de ez egyáltalán nem derül ki ebből a törvényből. Azt világossá kell tenni ennek a sok családnak, hogy ahogy nekem fogalmazott a szakma talán legismertebb képviselője, ő azt mondta, hogy senkinek nem kell munkát vállalnia, ha eddig munkanélküli volt, és senkinek nem kell a munkáját elhagynia, ha ebbe a nevelői jogviszonyba lép. Azt gondolom, hogy ez egyáltalán nem megnyugtatóan ol vasható ki a törvényből, sőt nem olvasható ki. A mai Népszabadságban van egy cikk, ami egész egyszerűen ezt a fajta bizonytalanságot feltárja. Ez átvezet ahhoz a kérdéshez is, hogy ha a képzés meg is indul, ha 1800 fő képzése meg is indul az Új Széchenyit erv keretében, az 5500 nevelőszülő többi részével mi lesz? Kapnake vajon támogatott képzést, vagy ezt a 309 ezer forintos képzési költséget netán maguknak kell állni? Ebből nem derül ki semmi. És az, hogy tervezik ezeket az ingyenes képzéseket, nem egy ga ranciális szabály. Ha viszont esetleg nem tudják elvégezni ezt az 500 órás képzést, mert nem tudják állni a nagyon súlyos költségeket, akkor nyilván nem feltételezi az ember, de ab absurdum elveszik tőle a gyereket? Hol van a méltányosság ebben a javaslatb an? Akik évek óta dolgoznak nevelőszülőkként, azokat ilyenformán megkérdőjelezzük, ha nem tudják elvégezni a képzést? Ezt szeretnénk látni, hogy mit ígér nekik, illetve mit tud garantálni nekik a minisztérium. Azt sem látni, hogy mi lesz az intézményben do lgozókkal. Ha lesznek olyanfajta gyermekotthonok, amelyek az örvendetes családba helyezés során felszámolásra kerülnek, értelemszerűen munkanélküliségi számokat fognak jelenteni. Mi lesz a gyermeknevelőkkel az intézményekből? Mehetnek közmunkára? Hogyan ol djuk meg ezt az átmenetet, ha ennyire sietünk ezzel a törvénnyel? Kitérnék még a gyermekvédelmi gyámokra is. Az egyik komoly kritika a rendszer átalakításánál az, hogy ha ezeket a gyermekvédelmi gyámokat a nevelőszülőknél élő gyermekek mellé is kirendelik, de a nevelőszülő nem lehet a gyám, akkor ez a fajta feladatmegosztás egyáltalán nem világos. A gyám akár 30 gyerek gyámságát is elláthatja. Természetesen tudjuk, hogy ez intézményekben is ilyen módon működött, de nem látjuk azt a fajta megosztást, hogy a gyám, illetve a nevelőszülő milyen felelősségi köröket oszt meg egymással, és a nevelőszülőknél élő több mint 11 ezer gyermek csaknem felénél ezen a módon szinte biztosan nem tud januártól gyámi jogokat kapni a nevelőszülő. Ez tehát egy homályos pont a tör vényben. Eddig erre a viszonyra a kölcsönös és egymást többnyire tisztelő együttműködés volt jellemző. A nevelőszülők is kaptak gyámi feladatokat, és szakmai segítséget kaptak a munkájukhoz. Ez most nagyon nem látszik, tisztázatlan, hogy hol húzódnak a hat árok, és az is, hogy hol fognak szakmai segítséget kapni. Erre még a továbbiakban is ki fogok térni egy pillanatra. Igazán nem értjük, hogy miért volt erre szükség. Nyilván a hatékonyság lehetett a cél, de ebből a rendszerből most ez nem látszik.
