Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - Az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
2632 Egyébként hozzáteszem, hogy az 1. §, ami a készítésre vonatkozik és a (2) bekezdés - ami a szándékos hozzáférhetővé tételre vonatkozik - kérdésében még nem is lenne vita közöttünk, bár ezen tényállások megállapítása véleményem szerint teljesen fölösleges, mert ahogy mondtam, erre két tényállás is van. (20.50) Annyiban bővíti ki jelen pillanatban a becsületsértés tényállását, hogy közvádassá teszi. Amiben Schiffer András képviselőtársamn ak szintén igaza van, hogy számtalan olyan kiskaput ez meg fog nyitni mint közvádas bűncselekmény, ami akár a nyomozásoknak, titkos információgyűjtéseknek és a vegzálással felérő hatósági eljárásoknak a tárházát nyithatja ki, ami eddig egy sima becsületsér téses eljárás esetében nem volt lehetséges, illetőleg szükség volt arra, hogy egy magánváddal ezt az érintett, a sértett képviselje. Tehát itt is egyfajta arányvesztést érzünk. De ami a gondatlan alakzatát illeti a nyilvánosságra hozatalnak, az nekem úgy t űnik, mintha egyfajta - tudom, hogy ez jogilag nem pontos, de mégis talán közel visz minket - társtettességet hoz létre a médiaszolgáltató és a készítő között. Ráadásul a gondatlanság alakzatával azt teremti meg, hogy olyan mérlegelésnek kellene alávetnie egy médiaszolgáltatónak akár az oknyomozó riportok kapcsán is ezeket a videókat, felvételeket, ami arra fog vezetni, hogy nem fogja megtenni, mert eddig egy polgári peres eljárást még felvállaltak ezek a médiatermékek, erre megvolt a megfelelő szankció, de nem biztos, hogy meg fogják tenni, ha 1 százalék is az esélye, hogy tévednek. És ez valóban ahhoz fog vezetni, hogy egyébként 99 százalékban hasznos és valódi felvételek sem fognak kikerülni. Arra az esetre gondoljanak, hogy mi van akkor, ha egy közszerep lő vagy akár egy kormánytag, vagy egy kormányszóvivő bemutat egy felvételt, vagy hivatkozik valami bizonyítékra, amit a média elé tár, akkor, teszem azt, a Magyar Televíziónak is mérlegelnie kell, hogy ő ezt közzétehetie, mert ha utólag kiderül, hogy nem volt valódi az a felvétel, akkor ő is gondatlanul járt el, amikor mondjuk, az esti híradóban bemutatta. Semmiképpen nem gondolom, hogy helyes irány lenne. Azt, aki készíti vagy azt, aki a média felé bemutatja, elég büntetni, és elég az ő felelősségét felve tni, illetve a médiaszolgáltatónak adott esetben a polgári jogi, személyiségi jogok megsértése miatt fennálló felelősségét teljesen elégségesnek tartjuk, hogy ezeket a szankciókat a jövőben - ha az új polgári törvénykönyv hatályba lép, akkor például sérele mdíjként szankcionálva - meg lehessen tenni. Tehát summa summarum, a meglévő törvények elegendő védelmet nyújtanak, és ezzel a kiterjesztéssel önök tulajdonképpen a médiát fogják olyan helyzetbe hozni, hogy nem mernek majd akár valódi felvételeket sem nyil vánosságra hozni. Ez nem egy járható út, és attól tartok - és ebben is egyet kell értenem az előttem szólóval , hogy itt a javaslatoknak a valódi értelme a gondatlanságból a médiaszolgáltatókat megcélzó verzió, amely nehezen értelmezhető, amely a kimondot t céljukat biztos, hogy nem fogja elérni, de ha az a cél, hogy a választásokig valóban különböző visszaélésgyanús esetek ne kerüljenek elő, ami a Fideszt, a KDNPt és a FideszKDNPkormányt érintheti, akkor nyilván ezt végig lehet vinni, de egyszer majd ön ök is ellenzékbe fognak kerülni, és akkor keservesen meg fogják bánni, hogy ezt a javaslatot előterjesztették. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra Hegedűs Lorántné képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője következik. Parancsoljon! HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én ott folytatnám, ahol Staudt Gábor képviselőtársam abbahagyta, nevezetesen, az előterjeszté snek a gondatlanságra vonatkozó részénél. Ismeretes, hogy Kiskunfélegyháza esetén is már nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyben egy ottani kisebbségi önkormányzati vezető elmondja, hogy őt antidiszkriminációs szakértőként alkalmazzák, egy társát pedig kisebbségi referensként, azért, mert annak idején segített
