Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2603 jogállamiság látszatát fenntartani kívánó országban elképzelhetetlen, hogy a végrehajtási beavatkozás után több mint duplájára nőjön a tartozás , és ez elszámoltatásért kiált. Jelen pillanatban egy másik ágat is látunk: arról van szó, hogy az árfolyamgátat lényegében kiterjesztenék arra a több mint 150 ezer polgárra is, akiknek 90 napot meghalad a tartozása. Az árfolyamgát hibáiról mindjárt megosz tanék pár gondolatot a tisztelt és figyelmes hallgatósággal, ez előtt ugyanakkor beszéljünk arról, hogy ezen 150 ezer polgár 90 napon túli lejártnak, bedőltnek mondható hitellel, tartozással vajon mennyiben lesz képes, mondjuk, a 20 százalékkal alacsonyabb szintű törlesztőrészletet fizetni. Ezen 150 ezer érintett polgár - és a családtagokat is számoljuk ide, hiszen őket érinti csak közvetlenül ez a katasztrófa, mindenki mást közvetetten - vajon mennyire marad teljesítőképes és fizetőképes? A fő problémánk a z, hogy semmi garancia nincs arra, hogy ezen néptömeg nagy része vissza tudjon térni a törlesztők rendszerébe, és mi nem is azt szeretnénk, hogy ezek az emberek törleszthessenek; a végcél nem ez, ez csak egy eszköz. A végcél az, hogy ezek az emberek tiszte sségben élhessenek, és a társadalom produktív, gyarapító tagjai lehessenek. Efelé egyetlen út vezet és az árfolyamgát ellentmond annak a filozófiának, ami efelé vezet. Az árfolyamgát ugyanis azt mondja, hogy meghúz egy árfolyamot, ami alatti részt, amit a bank indokolatlanul átterhelt a polgárra; tehát a bank az elvett pénzt megtarthatja, és az afölötti részt egy külön számlán fialtatja, kamatoztatja, aztán majd egyszer vélhetően kamatostul leveri az ügyfélen. Egy olyan alapfilozófia foglaltatik benne, hogy az árfolyamgátban kitűzött árfolyam és a felvételkori árfolyam közötti nyereségrészt a bank lenyelheti, pedig abban a nyereségrészben benne van az összes undorító, mocskos, egyoldalú áthárítás, az összes fogyasztóvédelmi visszaélés (Dr. Aradszki András: H ülyeségeket beszélsz…) , és az összes olyan tétel benne van - hiába ingatja a fejét , amire nem kapott felhatalmazást ez a bank. Nem volt a szerződésben aláírva… Egyébként nyomjon kétpercest, a saját szókincse pedig sokat elárul önről. Nyomja meg, reagáljo n rá, próbáljon érvelni, nem nagyon megy, látom. Kísérelje meg! Visszatérve, el kell hogy mondjuk, a kettő árfolyamrész közötti különbségből felszaporított indokolatlan nyereségtömeg az árfolyamgát alapján ott marad a banknál. Senki nem tudja meghazudtolni , ez így van, az összes piaci elemző elismeri, nem ezen folyik a vita. A vita azon folyt eddig jellemzően, hogy a gyűjtőszámlán gyűlő, viszonylagosan kisebb összeg teherátvállalását vállaljae az állam vagy vállaljae a bankrendszer, vagy pedig ez az adós nyakába zúdul. Mi azt mondjuk, hogy semmiféle racionális indok nem szól amellett, hogy az állampolgár vállalja ezt a terhet. Azt is mondjuk, hogy ha az állam közpénzből vállalja ezt a terhet, az lényegében ugyanolyan, mint ha az állampolgárok vállalnák, te hát kétharmad részt nem akarunk fizetni úgy, hogy a bankok a kontó csak egyharmadát vállalják. Teljesen jogos elvárás, hogy fizessenek az érintett bankok; tisztelet a kivételnek, mindenhol, minden egészséges gazdaságban szükség van tisztességes bankokra, j elen esetben viszont a bűnelkövető bankoknak fizetniük kell. (18.40) Ez kikerülhetetlen, nem csak gazdasági megközelítésből. Ez egy olyan erkölcsi üzenetet kell hogy küldjön a piacnak, az összes többi visszaélő formának, a gyorskölcsönt adó cégeknek, a fog yasztói csoportok szervezőinek, mindenkinek, aki visszaél ezzel a rendszerrel, azt az üzenetet kapnák, hogy Magyarországon ezt a továbbiakban nem lehet, és bizony a korábbi bűnöknek is lesz következményük. Tehát visszatérve az árfolyamgátra, el kell hogy m ondjuk, önmagában szentesíteni akarják önök az indokolatlan nyereség elvételét, ami a lakosság zsebéből a bankokhoz került, ezt a bankoknál akarják hagyni, mi pedig ebben nem tudjuk támogatni önöket. A kilakoltatási moratórium meghosszabbításában természet esen igen. De el kell mondjuk, hogy az a tartozáselismerőnek nevezett nyilatkozat, ami nagyon sok esetben az árfolyamgátba való belépéskor aláíratásra kerül, szintén visszaéléseket takar, hiszen ezzel lényegében elismertetik az
