Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - KOSZORÚS LÁSZLÓ, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: - ELNÖK (Jakab István): - VÁGÓ GÁBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2600 Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, frak cióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány később ismerteti álláspontját. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/12920. számú törvényjavaslathoz a gazdasági és inf ormatikai bizottság elkészítette ajánlását, ami az elektronikus hálózaton elérhető és a terembiztosi szolgálatnál átvehető. Tisztelt Országgyűlés! Most a gazdasági és informatikai bizottság álláspontjának és a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ism ertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Megadom a szót Koszorús László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. KOSZORÚS LÁSZLÓ , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A gazdasági és informa tikai bizottság mai ülésén megtárgyalta a devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Itt lényegében megállapítottuk, hogy a devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosítá sa gyakorlatilag két érdemi pontot foglal magába. Az egyik a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását jelenti. Ez a kilakoltatási moratóriumot a parlament döntését követően azonnali hatállyal megnyitja április 30ig, és ez érinti a teljes körű kil akoltatási moratórium kiszélesítését. A másik része pedig a törvényjavaslatnak arról szól, hogy a bevált megoldások közül kinyitja az árfolyamgátat mindenki előtt, aki mind ez idáig ebben nem volt benne, hiszen az árfolyamgátnak több belépési korlátját is tapasztaltuk az elmúlt időszakban. Ezek közül talán a legfontosabb korlát, hogy a 90 napon túli tartozással rendelkezők nem léphettek be az árfolyamgátba. A gazdasági bizottság 25 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett általános vitára és tárgysorozatbav ételre alkalmasnak tartotta a javaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Vágó Gábor képviselő úrnak, aki a bizottsági kisebbségi véleményt ismerteti. Öné a szó. VÁGÓ GÁBOR , a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam voltam egyedül az, aki tartózkodásával jelezte azt, hogy ez a törvénytervezet korántsem tö kéletes. Korántsem tökéletes ez a törvénytervezet, egyrészről azért, mert megkésett. Amikor az árfolyamgátkonstrukcióról vitatkoztunk itt anno a parlamentben, akkor nagyon sokszor jeleztük azt, hogy az árfolyamgát úgy mit sem ér, hogy nagyon szűkre szabjá k az árfolyamgátba belépés mozgásterét. Megkésett ez a törvénytervezet azért is, mert nyár óta semmi nem történt a devizahitelkrízis megoldása ügyében. A kormányzat egy “húzd meg – ereszd meg” játékot já tszott a bankszektorral, aminek a vége ugye az lett, hogy a bankszektor előállt egy olyan javaslattal, amit igazából részleteiben nem is ismerhetünk. Ezért mondjuk, hogy ennek a javaslatnak dicsérendő eleme, hogy most a Bankszövetség javaslatát nyilvánvaló vá teszi. Ámde azt gondoljuk, hogy édeskevés ez a javaslat önmagában. Hiszen az árfolyamgátmegoldás maga egy ketyegő bomba, amely bomba ott ketyeg a gyűjtőszámlán. Lehet, hogy most egy időre levegőhöz juttatja azokat, akik nehéz helyzetben vannak, viszont jön majd utána, 4 vagy 5 év múlva a feketeleves, amikor majd kamatostul kell ezt az árfolyamkülönbözetet megfizetni. Azért gondoltuk azt, hogy nem alkalmas általános vitára ez a törvényjavaslat, hiszen a kormányzat ezen lépése már egy hónappal ezelőtt ny ilvános volt a magyar sajtóban. Akkor miért nem lehetett normális eljárásrendben egy olyan törvényvitát megejteni, ahol érdemben lehet a törvényjavaslatot megvizsgálni, érdemben lehet a törvényjavaslatot megvitatni, utána megszavazni?
