Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - Kara Ákos (Fidesz) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “20 éves csúcson a foglalkoztatás! Beérik a foglalkoztatáspolitikai reform?!” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2549 szeptembere között 3 millió 990 ezer fő, tehát közel 4 millió volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ma Magyarország jobban teljesít a foglalkoztatás terén, mivel 20 éves csúcson van a fogla lkoztatottak létszáma. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Államtitkár Úr! 1992 óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon. Az emberek áldozatvállalásával, közös munkával, jó kormányzati döntésekkel azért dolgozun k, hogy kijavítsuk azokat a hibákat, amelyeket a szocialista kormányok ránk hagytak. A kérdés az, államtitkár úr, hogy miként segítette a gazdaságpolitika a foglalkozatás bővülését az elmúlt években. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István: Nagy on!) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Az interpellációs válaszra megkérem Cséfalvay Zoltán államtitkár urat. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha a foglalkoztatáspolitikáról beszélünk és a foglalkoztatási adatokról, akkor két szempontot célszerű figyelembe venni: egyrészt a magyarországi foglalkoztatási adatok változása hogyan viszonyul az eur ópai tendenciákhoz, másrészt pedig valljuk be, vissza kell tekintenünk a 2002 és 2010 közötti időszakra. Ha az európai összehasonlítást nézzük, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unió egészében az elmúlt időszakban növekedett a munkanélküliség, és a foglalk oztatással is nagyon sok országban sok probléma van. Ezzel szemben Magyarországon - ön is említette - a foglalkoztatás 20 éves csúcsra érkezett 3 millió 990 ezer foglalkoztatottal, a munkanélküliségi ráta pedig az uniós átlag alatti. Most nem beszélünk oly an országokról, mondjuk, a déleurópai országokról, ahol a munkanélküliségi ráta a 25 százalékot meghaladja; Magyarországon a legutolsó adat 9,8 százalékos. Összevethetjük ezt egyébként a 2008as időszakkal vagy a 2002 és 2010 közötti időszakkal. É n csak egyetlenegy számsort mondanék ebben: 2008 és 2010 között, a szocialista kormányok idején a munkanélküliségi ráta (Dr. Józsa István: A válság…) 7 százalékról 11 százalékra emelkedett; most 10 százalék alatt van, vagyis 9,8 százalék. Tisztelt Képvisel ő Úr! A kérdés az, hogy hogyan lehetett idáig eljutni. Úgy gondolom, az alapvető és legfontosabb kérdés az, hogy hogyan tudunk egyensúlyt teremteni a kínálati és a keresleti megoldások között; tehát kellenek olyan lépések, amelyek a munkaerőkínálatot bőví tik, és olyanok is, amelyek a vállalkozók számára lehetővé teszik, hogy a keresletet növeljék. Nos, klasszikus kínálati oldali reformokat vezettünk be, alapvetően segély helyett a munkával való segítés és élet irányába vezetve. És igen, idetartozott a kora i nyugdíjazás, a kivételek eltörlése, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, az álláskeresési járadék folyósítási idejének csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése, és idetartozik a munka törvénykönyvének egésze is, amely rugalmas foglalkoztatást tesz lehetővé. (14.50) A másik oldalról különösen 2012től beléptek azok az eszközök, amelyek a vállalkozók számára teszik lehetővé, hogy a keresletet növeljék. Ez a munkahelyvédelmi akcióterv, ami most már közel 740 ezer embert érint, gyakorlatilag egy célzott járulékc sökkentés. Úgy gondolom, itt a legfontosabb az, hogy egyensúly legyen a kettő között. Az ellenzéknek az az álláspontja, hogy első lépéssort, amely a kínálatot erősíti, nem meri felvállalni. De hozzáteszem, nemcsak ebben a Házban nem meri felvállalni ennek a kockázatait, hanem Európában sem. Spanyolországban és a többi déleurópai országban azért olyan magas a munkanélküliség, mert a valóban nehéz kínálati oldali reformlépéseket nem tették meg.