Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Tukacs István (MSZP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “A takarékszövetkezetek lenyúlásáról 2.” címmel - ELNÖK (Kövér László): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
2542 egyébként veszteséges Magyar Postába, akkor annak nyilván nem gazdasági magyarázata van, hanem politikai magyarázata. (14.20) Ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy a postának kiterjedt hálózata van, mint ahogy a takaréks zövetkezeteknek is, 1500, illetve 2000 fiókkal bírnak, és nyilván, amikor a kormány szinergiákról beszél, azt a kérdést is fel kell tenni, hogy mi lesz akkor. Kérdéseim: mi szükség volt erre az ügyletre? Hol van erre 100 milliárd forint? Nincse hasznosabb cél, amire lehetne költeni? Vajon veszélyben vannake munkahelyek az összeolvadással? Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Válaszadásra Fónagy János államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! DR. FÓNAGY JÁNOS nem zeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Állításával ellentétben a szövetkezeti szektor átalakításával kapcsolatos tények a következők. A 2013. évi CXXXV. törvény megalkotásával az Ország gyűlés nem csorbította a szövetkezeti hitelintézetek tagjainak, tulajdonosainak és betéteseinek jogait, hanem a szektor szereplőinek érdekeit szem előtt tartva, javaikat szolgáló törvényt fogadott el. Képviselő úr úgy véli, hogy a takarékszövetkezetek addi g tagjaik megelégedésére végezték tevékenységüket. A valóság ezzel szemben az, hogy a takarék- és hitelszövetkezeti tagok száma a kilencvenes évek közepén meglévő, közel kétmillió főről alig több mint százezer főre csökkent. Ismerve a vidéki emberek megfon toltságát, biztosak lehetünk benne, hogy nem azért hagyták ott ezt a szektort, mert megfelelő volt a működés, és az ügyfelek mindennel elégedettek voltak. Az elmúlt évek, évtizedek működéseinek hibájára utal az is, hogy három takarékszövetkezetben több tíz milliárd forintnyi betét ragadt bent, s helyettük az Országos Betétbiztosítási Alapnak kellett helytállnia. Egy jól működő integrációs rendszerben a takarékszövetkezetek szoros integrációs kapcsolatban állnak, egyetemlegesen felelnek egymás betéteiért, és közös kockázatviselési elveket követnek. A törvény lehetőséget teremt arra, hogy ledolgozzuk ezt az elmaradást, amelyet a szektor irányítóinak rövid távú érdekeikből fakadó hozzáállása okozott, és létrejöjjön egy olyan szervezet, amely felhasználja a taka rékszövetkezeti dolgozók helyi ismeretekből táplálkozó tudását, kölcsönös felelősségvállalást alapít, és az egyre szigorodó nemzetközi tőkekövetelményeknek is megfelel. Szeretném képviselő urat emlékeztetni, hogy a 2013. évi költségvetési törvény módosítás a lehetőséget teremtett arra, hogy az állam szerzett jogainak ellenértékekért ebben a jogszabályban egyelőre 100 milliárd forintot helyezzen el a szektorban, tehát az integrációs szervezet nem 100 milliárd forintért, vagy amennyiben a jelenleg folyó felülv izsgálat szükségessé tesz újabb invesztációkat, akkor az ezzel megnövelt összegért vásárolja meg a Magyar Posta egy szavazat híján 25 százalékos tulajdonrészét, hanem ez az összeg az állam által szerzett jogok ellentételezéseként a teljes szektor rendelkez ésére áll, tehát a teljes szövetkezeti tagság részére. A független szakértő által meghatározott piaci értéken történő tulajdonszerzéssel a kereszttulajdonlás lesz a biztosítéka annak, hogy a jövőben is olyan irányba haladjanak a megkezdett folyamatok, amel y mindkét cégcsoport erősítését szolgálja. A kölcsönös tulajdonosi szerepvállalással két olyan szereplő fog együttműködni, amelynek közös érdeke a másik sikere, hiszen ebből is kölcsönösen profitálnak. A cél olyan, egységes feltételek szerint működő hálóza t létrehozása, amely közel azonos, de mindkét esetben magas színvonalon szolgálja ki a vidék vállalkozásait és a vidék lakosságát. Értesülésével ellentétben a postahivatalok és a takarékszövetkezeti fiókok összeolvasztását nem tervezzük, arról viszont hatá rozott elképzeléseink vannak, hogy kihasználjuk e két hálózat
