Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés az LMP-képviselőcsoport megalakulásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
25 piacra, és ott finanszíroz államadósságot. Van itt egy alapvető félreértés, és szeretném, ha megértenék nemcsak a jobbikos képviselők, hanem a szocialista képviselők is: az alapeset, a normális eset az, amikor egy ország képes finanszírozni adósságát a piacon. Ez a normális eset. Tudom, sokan mondják, hogy normális Magyarországot szeretnének - ez a normális alapeset. Az a rendkívüli eset, különleges eset, amikor egy ország képtelen finanszírozni az adósságát, merthogy kis híján összeomlik, mert a piacon nem tudja eladni a papírjait. Na, akkor fordul nem zetközi szervezetekhez, na, akkor fordul az Európai Unióhoz, na, akkor fordul az IMFhez, és az IMF ad neki segélyt. Segély a neve, segélyhitel. Tehát az a rendkívüli eset. Nehogy már összehasonlítsuk a kettő kamatszintjét! Amikor egy ország kis híján össz eomlik, mert nem tudja finanszírozni a piacról az államadósságát, akkor kimegy, elszalad egy segélyszervezethez, és annak a kamatszintjét összehasonlítjuk azzal, amikor egy ország visszatér a normális állapothoz, amikor az az alapeset, hogy tudja finanszír ozni magát a piacról? Hát nézzen körbe a világban! Görögország, Spanyolország is részben, részben még Olaszország is, de Portugália vagy akár Ciprus boldog lenne, ha a piacról tudná finanszírozni magát. A legnagyobb hír jelen pillanatban a pénzvilágban az, hogy talán az év végén Írország ki tud lépni a piacra és onnan finanszírozza magát. Addig ezek az országok lélegeztetőgépen vannak. Magyarország nincs ezen, és akkor hadd utaljak arra, a miniszterelnök úr is említette, hogy milyen következményei vannak en nek, hogyan nő a szabadságfokunk, milyen gazdaságpolitikai lépéseket tudunk megtenni. Akkor arra a kérdésre, amit a tisztelt képviselő úr említett, hogy az IMF politikáját valósítja meg a magyar kormány, hadd tegyem hozzá, hogy a magyar kormány elérte a pé nzügyi stabilitást, Magyarország elérte a pénzügyi stabilitást, minden egyes ember, magyar ember erőfeszítéseivel, és vele párhuzamosan végigvitt egy nagyon erős reformsorozatot. A reformokat háromféle mozgató mozgathatja. Egyrészt maga a piac kényszeríthe ti ki. Ebben az esetben nagyon rövid távú válaszok vannak. Kikényszeríthetik egyébként nemzetközi intézmények, tudjuk, hogy annak mik a következményei. Magyarországon se nem a piac, se nem a külföldi intézmények vezették a reformokat, hanem a magyar kormán y, a magyar parlament a magyar emberek érdekében, Magyarország jól felfogott érdekében egy nemzeti reformprogramot vitt végig, és én úgy gondolom, hogy ez a garanciája annak, hogy Magyarország versenyképes ország legyen, és versenyképes gazdasággal tudjon továbblépni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Ház! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schiffer András frakcióvezető úr, az LMP részéről: “Unokák nélküli ország” címmel. Parancsoljon! DR . SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években 380 ezer jórészt fiatal honfitársunk hagyta el Magyarországot. A legújabb felmérések szerint minden ötödik magyar tervezi a kivándorlást, és a huszonévesek fele sz eretne külföldre költözni. 2010 és 2012 második féléve között az egyesek szerint jobban teljesítő országban két és félszeresére nőtt a kivándorlás szándéka. Talán nem haszontalan emellé hozzátenni, hogy a felsőoktatás legfontosabb számai hogyan alakultak e bben az időszakban. Annak idején, 2009ben közel 200 milliárdot költött a költségvetés felsőoktatásra, a Bajnaikormány megszorító csomagja ezt 180 milliárdra mérsékelte, majd az Orbánkormány megszorító csomagjai további 60 milliárdot vontak ki a felsőokt atásból. Összesen 80 milliárd vándorolt ki a felsőoktatásból, a tudásból. Ma Magyarországon 130140 ezer egyetemi jelentkező helyett összesen 90 ezren jelentkeztek továbbtanulásra. Az LMP nyáron megpróbálta felhívni a figyelmet arra, hogy a vidéki felsőokt atás veszélybe kerül, és azokban a városokban, például Salgótarjánban, Szolnokon, ahol a felsőoktatási intézményt bezárják, az a veszély, hogy a fiatalok nem is Budapestre vagy az ország nyugati felébe mennek, hanem egész egyszerűen el fogják hagyni Magyar országot.
