Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÓTH CSABA (MSZP):
2371 Az elmúlt három hónap minden idők negyedik legrosszabb negyedévének bizonyult a magyar vállalkozások számára, a törölt cégek száma jelentősen meghaladja a 201112ben megszabott havi hatezres átlagot. A törölt cégek száma meghaladja az újakét, ami a szigorodó jogszabályok és az elnyúló gazdasági stagnálás együttes hatásának köszönhető. Az elkövetkező hónapokban a gazdasági társaságok számának további csökkenése várható. Ebben az évben a legtöbb cég az első negyedévben működött Magyarországon, összesen 610 572en voltak. A második negyedévben 608 768, míg a harmadik negyedévben 601 160ra csökkent a számuk. Különösen kedvezőtlen helyzet et mutat, hogy az európai, 5,7 százalékos átlagnál is jóval alacsonyabb, 0,3 százalékos ütemben nőtt 2007 és 2011 között az aktív vállalkozások száma. Fontos lenne az export támogatása, főleg azon kkvk számára, amelyek növekedése már nem képzelhető el kül gazdasági kapcsolatok nélkül. Továbbra sem világos azonban, hogy mi a feladata a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.nek, amely tavaly 3 milliárd 156 millió forintot kapott. Mi lett ennek a pénznek a sorsa? Nem látszik a jövő évi költségvetésben, hogy erre me nnyi forrást szánnak. Nem értjük, miért jár a tavalyi évhez magasabb összegű támogatás a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.nek a koncessziós pályázatok kiírására, a szerződések kezelésére. Továbbra sem világos, hogy a korábbi elképzelés szerint a n onprofit zrt.hez befolyó koncessziós díj miért képezi a központi költségvetés részét. Tisztelt Országgyűlés! A mikro, kis- és középvállalkozási szektor a magyar gazdaság meghatározó területe. Mind a magyar családok jelentős részének megélhetése, mind a n emzetgazdaság egészének bővülése jelentős mértékben a kkvk állapotától és növekedési lehetőségeiktől függ. A szektor kiemelkedő gazdasági súlyát szemlélteti, hogy ma Magyarországon a bejegyzett vállalkozások 99 százaléka kkvnak minősül, a kkvk termelik a bruttó hozzáadott érték több mint felét, az export több mint 25 százalékát, továbbá e vállalkozások foglalkoztatják a magyar munkavállalók háromnegyedét, mintegy 3 millió embert. Olyan költségvetésre van szükség, ahol a mikro, kis- és középvállalkozások a termelőszektortól, a szolgáltatókon és a kereskedőkön át egészen a családi gazdaságig nemcsak szóban, hanem valóban kiemelt állami segítséget kapnak. (16.40) Ez a költségvetés nem ad alapot a kkvk problémáinak megoldására. A kkvknak kedvező és kiszámí tható gazdasági feltételekre van szükségük. Csökkenteni kell a kkvkat terhelő adók számát, eltörölni az őket értelmetlenül korlátozó jogszabályokat, egyszerűsíteni kell a rájuk vonatkozó bürokratikus előírásokat. Kiszámíthatósággal és stabilitással kell e rősíteni a befektetők Magyarország iránti bizalmát, ösztönözni a hazai kkvknak piacot teremtő befektetéseket. Átlátható, hatékony és igazságos, a foglalkoztatást átfogó módon ösztönző új adórendszert kell kialakítani. Ösztönözni kell, hogy a magyar kkvk növeljék exportintenzitásukat. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a kkvszektor exportpiaci lehetőségét a termelékenység javításával együtt növelik. A külföldi befektetések akkor eredményeznek érdemi gazdasági növekedést, ha hozzáadott érték keletkez ik a hazai termelésben, ezért különösen fontos a termelő cégek célzott támogatása. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amely úgy ösztönzi a külföldi tőke magyarországi befektetését, hogy közben a magyar vállalkozások gyakorlatilag nem részesülnek a besz állítói piacok bővüléséből. Jelenleg a külföldi tőkéből megvalósuló nagyberuházásoknál nagyon alacsony, csak néhány százalékos a hazai beszállítói hányad. Ahhoz, hogy a hazai kkvszektor ezen a területen meghatározó súllyal szerepeljen, szükséges, hogy a b eszállítók aránya a jelenlegi többszörösére, közel 4050 százalékra emelkedjen. A kis- és középvállalkozások egyik legnagyobb problémája ma Magyarországon a forráshiány, aminek egyenes következménye a fejlesztések ellehetetlenülése és a versenyhátrány foko zódása. Olyan kombinált tőke- és hitelprogramot kell indítani, amely hatékonyan képes elősegíteni a vállalkozások fejlődését, versenyképességük javítását. A versenyképességük javítása érdekében szükséges a K+F támogatások mértékének jelentős növelése, a te chnológiai beruházások támogatása
