Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - MÓRING JÓZSEF ATTILA jegyző: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA (Fidesz):
2362 A mai napon képviselői felszólalásokra lesz lehetőség, hatórás időkeretben. Felkérem Móring József Attila jegyző urat, hogy ismertesse a mai napi időkereteket. MÓRING JÓZSEF ATTILA jegyző : Tisztelt Országgyűlés! A hatórás időkeret megoszlása a következő: a Fidesz képviselőcsoportjának 123 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 65 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 57 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 61 perc, az LMP képviselőcsoportjának 35 perc, a független képvis előknek pedig 19 perc áll rendelkezésére. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban jelentkezett képviselői felszólalásokra kerül sor a rendelkezésre álló időkeret terhére. Elsőként Székyné dr. Sztrémi Melinda képvi selő asszony, a Fideszképviselőcsoportból. SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/12415. számon jegyzett, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot én elsősorban önkormányzati vezetőként szeretném megközelíteni, azokat az elemeit gondoltam kiragadni, amelyek az önkormányzatokat jelentősen érintik. A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban a kormány 2 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,9 százalékos GDPará nyos államháztartási hiánnyal számol. Ha önmagában értékelnénk a hiányszámot, talán azt kellene megállapítani, hogy rendkívül kifeszített, és ennek tartása komoly erőfeszítést követel meg a kormánytól az éves gazdálkodás során. Azonban ha a költségvetés ta rtalékainak figyelembevételével vizsgáljuk a hiánytervet, már azt mondhatjuk, hogy az Országvédelmi Alap 120 milliárd forintja, illetve a rendkívüli kormányzati intézkedések 100 milliárd forintja összességében biztosítékot nyújt a hiánycél tartására. A büd zsé középpontjában a pénzügyi stabilitás megőrzése és a családok terheinek csökkentése áll. Kiemelt cél a családok támogatása, a gyermekvállalás erősítése, ezért a jövő évi költségvetés nagyobb mértékben ismeri el a gyermeknevelés költségeit is. Jelentős a dócsökkentésben részesülnek az alacsonyabb keresetű családok, azzal, hogy esetükben nemcsak az adóból, hanem a járulékokból is leírható lesz a gyermekek után járó adókedvezmény. (16.00) Hasonlóképpen pozitívumként lehet említeni a jegybanki alapkamat 2012 augusztusától történő folyamatos csökkentését, amely jelenleg 3,6 százalék, hiszen ez az önkormányzati forinthitelek terheit is nagymértékben csökkenti. Az eltökélt és az ország gazdasági képességeit figyelembe vevő alapkamatcsökkentés az eddig követett g azdaságpolitika helyességét mutatja, amely közvetett módon segíti az önkormányzati szektor gazdálkodását is. Az önkormányzati alrendszer forrásszabályozásának elemei között kiemelésre érdemes az elfogadott pedagóguséletpályamodell 60 százalékos bevezetése ez év szeptemberétől, illetve a 3 százalékos minimálbéremelés hatásának többletforrással való elismerése a 2014. évi költségvetésben. A költségvetési törvényben erre a fedezet rendelkezésre áll, ez azt jelenti, hogy amit a kormány megígért a pedagógusokn ak, azt úgy teljesíti, hogy az önkormányzatokat ennek többletkiadásai nem terhelik; itt természetesen az önkormányzati feladatellátásba tartozó óvodapedagógus munkavállalókat érintő életpálya bevezetéséből adódó kiadási következményekre kell gondolni. Nem úgy történik tehát 2014ben, ahogy ezt megéltük az előző kormányzati ciklusokban, amikor az ilyen típusú emelések esetén, amennyiben voltak, a következő évektől esedékes terheket teljes mértékben az önkormányzatokra terhelték, arról nem is beszélve, hogy i lyen mértékű pedagógusbéremelésre nem is volt példa. Szintén érdemes megemlíteni a gyermekétkeztetés támogatása jogcímet, amely szerint a törvénytervezetben 51,5 milliárd forint szerepel. Ez az összeg mintegy 7 milliárd forinttal nagyobb
