Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Határozathozatal a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
2347 kapcsolatban, bár nekik előjön a régi képzetük, hisz arról szól a történet, hogy ők ezt megtették ’45 ut án, amikor is az állampolgártól ingyen elkobozták a javait, elvették, és nem adtak érte semmit sem. Az állami közfeladat átvállalása nem erről szól, hanem arról, hogy állami közfeladattá nyilvánítja a kormány, a parlament azokat a feladatokat, amelyekről k özösen a közkiadások terhére kell gondoskodni. Nyilvánvaló, hogy a közkiadások a fő- és alrendszereken keresztül kell hogy megvalósuljanak, és vannak nemzetközi kötelezettségeink is. Nincs bent a teremben Kovács képviselő úr, aki az imént azt hangoztatta, hogy milyen jelentős fejlesztések voltak az elmúlt években uniós forrásokból. Nemzetközi kötelezettség az, hogy tagdíjat fizetünk be, ugyanakkor pedig valami ennek kapcsán visszajár. Itt a nagy baj az, s az előbb lányos zavaromban nem tudtam kifejteni azt a tézist, hogy ezt jól elbaltázták, ugyanis be kellett adni annak idején, hogy milyen rendszer szerint milyen feladatokra igénylünk és szeretnénk felhasználni az uniós forrásokat. Erre Bajnai úr egy olyan koncepciót alakított ki, amely a mutyiról szólt és nem arról, hogy az ország fejlődjön. Hölgyek, urak, ha valaki az uniós források felhasználásával részletesebben foglalkozik, akkor látja, hogy olyan pincspancs pályázatok is voltak ebben, amelyek a liberális gondolkodást képviselték, és folyt az uniós pénz , és nem maradt jelentősebb összeg olyan feladatok ellátására, amikre szükség lett volna. De hát spongya rá, mert végtére is tanultunk belőle - ők nem , odafigyeltünk rá és igyekszünk másként csinálni a következő támogatási ciklus ügyét. Nyilvánvaló, hogy a kiadások vonatkozásában a költségvetési törvény rendelkezik, és nagyon fontos, hogy megfelelő legyen az a volumen, amely a költségvetési törvényben rögzített az állami közkiadásokra. (Móring József Attila elfoglalja a jegyzői széket.) Most pedig térjünk rá az adótörvényekre, amelyek a bevételi oldalt igyekeznek finanszírozni. Azt is tudni kell, hogy az adótörvény az adóról szól, de nemcsak adók vannak benne, hanem adójellegű bevételek is, amelyek nyilvánvalóan a finanszírozást biztosítj ák. Aztán vannak benne illetékek, jövedékek, megosztott bevételek és egyéb bevételek is, amelyek nem az adók körébe tartoznak, mint például a vagyonértékesítés, a vagyoni jogok értékesítése. Ez is a költségvetés finanszírozását biztosítja az adókon felül. Nagyon fontos, hogy mi nem az eladósodás réme kapcsán igyekszünk intézkedni, és nagyon fontos az egyensúly. A józan parasztember Békés megyében azt mondja, hogy addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér. Hát nem ezt tették, és iszonyú terhet ró a költségvetésre , az éves költségvetési kiadásokra a különböző hitelek törlesztése. El kell mondani azt is, hogy korábban a bevételek, az adók felélése és a hitelfelvétel gyakorlatilag a jövő felélése volt. Ezt nem tehetjük felelősen, ezért csökkenteni kell az államháztar tás hiányát és az adósságállományt, hisz ez egy olyan csapda, amiből csak nagyon nehezen lehet kiszabadulni. Ez jelentős terhet ró az állami költségvetésre, és ennek a kiegyenlítésére adót kellene emelni. El kell mondanom, hogy az adópolitika, többek közt az előttünk lévő T/12792. számú törvényjavaslat is különböző célokat megfogalmaz, hisz az adópolitika lehet társadalompolitika is. Be fogom bizonyítani, hogy miért. Azért, mert úgy gondolom, hogy maga az adózás, az elvonás, a jövedelmek központosítása tükr özhet sok társadalompolitikai kérdést, többek között olyat, mint a szociálpolitika. A képviselő asszony nagyon részletesen beszélt azokról a szociálpolitikai és egyéb más, a gyermekekkel kapcsolatos áttörésről, amelyet a most regnáló kormány felvállalt az adópolitikájában és a költségvetésében is. Úgy gondolom, hogy az áttörés nem segély, hanem támogatás, és ennek egy továbbfejlesztett változata az adóvisszatérítés, az adójóváírás. (14.50) Tehát nem segély, nem támogatás, adóvisszatérítés. Társadalompolit ikai cél jelenik meg az adópolitikában, amikor azt mondja, hogy a személyi jövedelemadóból a család a gyerek neveléséhez visszaigényelheti az adó jelentős részét. Az áttörés különben ebben az, hogy az egyéb járulékok fizetése alól is mentesíti, amit adó mó djára hajtanak be, hogy többet tudjon visszakérni a család az adóhatóságtól. Ezért fontos, hogy ott valósuljon meg. Így az alacsonyabb jövedelműek is a
