Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 10 (300. szám) - A belső piaci információs rendszer hazai működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
234 furcsa, ha az Európai Unióról beszélü nk. De egyben bizonyítja azt is, hogy nem mindenféle európai uniós jogszabály ellen vagyunk, és nem például a nemzetek Európáját és az európai nemzetek együttműködését utasítjuk el, hanem csak azokat a diktátumokat, amelyekkel Magyarország szuverenitását s értik. Ezekből is jó párat fel lehetne sorolni, én erre nem szeretnék kitérni, ezt megtettük már sokszor. Viszont ebben az esetben mindenképpen fontosnak éreztem rámutatni, és erre egyébként Z. Kárpát Dániel képviselőtársam a legjobb példa, aki a legkemény ebb kritikával szokta illetni az Európai Uniót, és ő is elismerte, hogy ez a rendszer egy jó irányba tett lépés, és hasznos lehet a magyar hatóságok, a magyar állampolgárok számára. Egyébként egyfajta védelmet is jelent, mondjuk, egy idelátogató munkaválla lóval szemben, egy gyors és hatékony szűrést jelent arra vonatkozóan, hogy neki a megfelelő képesítési követelményei megvannake arra az adott állásra, vagy egyéb korlátozó intézkedés hatálya alatt nem álle. Tehát mindenképpen fontos leszögezni, hogy ez e gy jogi együttműködés, amelynek az alapja - ahogy elhangzott - az az IMIrendelet, amely rendeletként közvetlen hatállyal bír, viszont ehhez a rendszerhez, ami egy informatikai keretet ad az együttműködésnek, különböző irányelvekkel kerülnek hozzácsatolásr a azok az információkörök, tehát azok a különböző területek, amelyeken ezt alkalmazni lehet. Ilyen formában természetesen ez később bővíthető is, és ahogy azt egyébként szintén Z. Kárpát képviselőtársam elmondta, még bővíteni is lehetne a jövőben. Azt is e lmondtuk, volt szerencsém az európai ügyek bizottságában felszólalni - a bizottság erre lehetőséget nyújtott, bár jómagam az alkotmányügyi bizottság tagja vagyok , és ott elhangzott és szintén kértem, hogy az irányelvek esetében, ahol az átültetés lehetős ége a Magyar Országgyűlésen nyugszik, úgy is fogalmazhatnék, hogy egy tólig tartományban a magyar jogalkotásnak is lehetősége van eldönteni, hogy milyen módon építi be a magyar jogrendszerbe ezeket az irányelveket. Ezekben az esetekben, én minden fórumon elmondtam, hogy a maximális nemzeti érdekek védelmét várjuk el, és olyan szabályokat, amelyek a tólig tartományban inkább ahhoz a részhez közelítenek, amelyek Magyarország érdekeit leginkább szolgálják. (16.20) Sok esetben ez nem így valósult meg, akár a menekültügyi szabályozások esetében is elég kritikát fogalmaztunk meg. Ezt egyébként Navracsics miniszter úrnak is elmondtam, és ő is ígéretet tett arra, hogy a hivatalban próbálja majd ezt a mentalitást közvetíteni. Ugyanezt kérném egyébként a jelen lévő Külügyminisztériumtól is és a külügyminisztériumi államtitkártól. Azt szeretném kérni, hogy ha olyan joganyagok kerülnek önökhöz, ahol egy irányelvet át kell ültetni, akkor következetesen, a magyar érdekek szempontjából legszigorúbb módon tegyék azt. Amit viszont ebben a rendszerben, ha itt a részletekre rátérünk, ki kell emelni, hogy itt a szolgáltatási tevékenységekről szóló törvény, ami a magyar szabályozást már eddig is megteremtette, csak ennek a kiegészítésére kerül, itt legfőképpen én úgy érzem, vagy ahogy én ezt áttekintettem, azokkal az esetekkel foglalkozik, amikor a magyar hatóságok kapják a megkereséseket, ezt bizonyos szempontból érteni is lehet. Viszont én némi ellentmondást érzek vagy nem volt számomra teljesen tiszta a jelen javaslatban, ami a 4. §ban szabályozásra kerül, a 4. §nak is, ahol a szolgáltatási törvény 41. §át módosítják, a (3) bekezdés c) és d) pontja esetén merül fel. Itt a köztartozásokról, egy magánszemély köztartozásáról beszélünk, annak a fennállásáról, vagy egy cégnek a c sőd- és felszámolási eljárásáról vagy végelszámolásáról, illetőleg jogutód nélküli megszűnéséről. Itt a magánszemélyek esetében magyarországi lejárt köztartozásról beszél a törvény. A cégek esetében a “magyarországi” kitétel nem kerül be, itt egy vagylagos kitétel van. Tehát a cégek esetében a csőd- és felszámolási eljárás nem csak Magyarország területére terjed ki. Itt most vagy mindkettő esetében indokolt lenne ezt betenni, vagy amit én javasolok inkább, egyik esetben se kerüljön egyfajta területi megköté s, és jó lenne, ha ez olyan formában kerülne - ez lehet, hogy már egy hosszú távú kodifikáció - megfogalmazásra, amiből az derülhet ki, hogy ez egy magyar hatóság számára is ugyanúgy kölcsönösen nyitva áll, ami elméletileg ma is megvan, én tudom, hogy egy
