Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Határozathozatal a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - HERMAN ISTVÁN ERVIN (Fidesz):
2328 Legalább mondják azt, hogy igen, talán, tényleg. Vagy akkor ne mondjanak semmit! Ha nem mernek szembemenni nyilván a vezérlő fejedelemmel, ezt tudomásul veszem, mert k inek hiányzik egy jókora politikai jobbegyenes? Nyilván senki nem szeret ilyesmibe belerohanni, de ne védjék a védhetetlent! Felcsúton milliárdokért stadiont építeni, és nemcsak megépíteni, hanem fenntartani és működtetni, a világon semmi értelme nincs egy ébként, és minél tovább mondják, annál több szavazatot szednek le saját magukról, mert higgyék el, hogy a korábban legkitartóbb szavazóiknál is kiverte már ez a biztosítékot, mert ez már az orbáni megalománia csúcspontja. És az rendben van, illetve nincs r endben, de most az orbánista bálványimádat időszakát élik Magyarországon, de ha ilyen stadionokat fognak építeni, akkor a bálványimádatot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) hamarosan a bálványutálat fogja követni. Köszönöm. ( Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk az előre bejelentett felszólalásokkal. Megadom a szót Herman István Ervin képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. HERMAN ISTVÁN ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, el nök úr. Tisztelt Ház! Bizonyára egyetértenek velem abban a megállapításban, hogy minden társadalom működésének alapja a kivetett és a beszedett adó. Az adónemeknek számos összetevője és fajtája van, és hogy milyen adónemet alkalmaz egyegy kormányzat, az a dónemek gerincének alkalmazása egyben az ő gazdaságpolitikájának lenyomata és egyben a tükörképe. Az adó a társadalom minden szegmensét érinti, legyen az vállalkozói szféra, legyen ez magánszemély. Engedjék meg, hogy éppen ezért én a magyar kis- és középvá llalkozói szféráról szóljak, amely az ország gazdaságának és az ország működésének gerincét képezi. Közel 700 ezerre tehető az a szám, amely ezt a szférát fémjelzi, az összfoglalkoztatottak több mint 70 százalékának biztosít megélhetést, munkahelyet. A nem zeti jövedelem több mint 50 százalékát ez a szféra teremti meg, éppen ezért úgy gondolom - és meg vagyok győződve arról, hogy nem véletlen, hogy adópolitikájában a Fidesz polgári kormány az elmúlt évek során kiemelte, fontosként kezelte ennek a szegmensnek az adózását, illetőleg a működési feltételekhez igyekezett megteremteni a kiegyensúlyozottságot, a megalapozottságot az adóterhek és az adminisztrációs terhek csökkentésével. Ahhoz, hogy az állításomat alá is tudjam támasztani, tekintsünk egy kis időutazá st: az elmúlt évek során hogyan is valósult meg mindaz, amit most én itt az imént megfogalmaztam. Vegyük a társasági adót górcső alá! 2010 júliusától a társaságiadóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére minden további feltétel nélkül kedvezményes társaságiadókulcs alkalmazható, így az alacsonyabb, 10 százalékos kulccsal történő adózás a teljes kkvszektor számára biztosított. A kkvszektor így közel 140 milliárd forint adó megfizetése alól mentesült. 2013. január 1jétől fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe a szabadvállalkozási zónák területén. Elsősorban nekik, a kis- és középvállalkozásoknak kedvez ez az intézkedés. A kisadózók tételes adója és a kisvállalati adó esetében - rövidített formájában a kata - szeptemberben, ez év szeptemberében e lérte az ezen adónemet választók száma a 72 ezres számot, amely év végére várhatóan 80 ezer főre nő. (13.10) A kiva a legfeljebb 25 főt foglalkoztató, 500 millió forint alatti éves bevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozások számára elérhető a lternatív adózási forma. A kivát 2013 elejétől mintegy 7500 vállalkozás választotta. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek célzott csökkentésével szintén a vállalkozói szférát erősítjük. Többek között ilyen a munkahelyvédelmi akcióprogram. Az akcióprogr am által érintett
