Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Határozathozatal a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VÁGÓ GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2305 parlamenti képviselőként úgy, hogy erről a folyamatról nem veszünk tudomást, viszont ennek a folyamatnak nagyon durva visszahatásai vannak a mindenkori makroszámokra is. E makroszámokon, persze a statisztikával lehet kozmetikázni, de érdemi növekedés például a piaci munkahelyteremtés k apcsán nem volt tapasztalható az elmúlt időszakban. Azt gondolom, hogy az adótörvények kapcsán a legfontosabb az, hogy egy olyan igazságos adórendszer jöjjön létre, amely egy olyan munka- és tudásalapú társadalomnak lehet az alapja, amely nem a kiválóságok és a gazdagok még további gyarapodását segíti elő, hanem a tisztes megélhetést és azt, hogy ha valaki kreatív erővel, nagy szervezőkészséggel és lendülettel van megáldva, akkor az adóterhek a különböző n+1edik újabb kisadónemek bevezetésével ne nyomják a gyon ezt a kezdő vállalkozást. Hiszen erre is van szép nemzetközi kutatás, amely kimutatja azt, hogy azon államok, amelyek adókedvezményükkel a régebbi nagyvállalatokat támogatták, sikertelenek, hiszen egy olyan gazdasági struktúrát konzerválnak, amely val ójában egy elmúlt időnek a gazdasági struktúrája. Mit tapasztalunk? A magyar kormányzat léptennyomon nagy multinacionális vállalatokkal köt stratégiai szövetséget, nekik ad különböző módon adókedvezményeket ahelyett, hogy azokat a fiatal startupvállalkoz ásokat támogatná, amelyek érdemben tudnak olyan hozzáadott értéket teremteni, amelyek a világpiacon is megállják a helyüket. Véleményem szerint azt is nézni kell, hogy hol és miként lehetne azon adócsökkentések másik lábát megteremteni, amit az LMP is szor galmaz, tehát egyrészről a munkát és a fogyasztást terhelő adókat és járulékokat radikálisan csökkenteni kell, másrészről azon vagyonokat, amelyek felhalmozódtak az utóbbi 23 esztendőben és e vagyonok igazából nem forognak, hanem egy helyben állnak, ezeket a vagyonokat csupán felélik és nem termelésbe fordulnak át ezek a vagyonok, akkor érdemes lenne azon elgondolkozni a kormányzatnak is, hogy miként és hogyan lehetne e vagyonokat megadóztatni. Hiszen nem az az érdeke a magyar társadalomnak, hogy kevesek ke zén nagy vagyon halmozódjon fel, hanem az az érdeke, hogy minél többen tudjanak megélni tisztességesen munkából, és minél többen tudjanak ebből a tisztességes bérből magas életszínvonalat létesíteni. Sajnos, ez az adótörvénytervezet ezeket az alapokat nem tudja megteremteni. A családi adókedvezmény kapcsán el kell mondanom, hogy három esztendeje mondjuk azt, hogy szép és jó a családi adókedvezmény, csak pont azok nem tudják igénybe venni, akiknek a legnagyobb szüksége volna rá. Most a kormányzat tesz egy l épést ez irányba. Ez üdvözlendő, de ez még mindig kevés. Szükség volna arra is, hogy azokat a káros tevékenységeket is adóztassuk, amely káros tevékenységek kapcsán olyan különböző hatások érik a magyar társadalmat, illetve a környezetet, amely káros tevék enységek elhárítására közpénzt kell fordítani. Itt azon környezetszennyező és környezetromboló beruházásokra, illetve tevékenységekre célzok, amelyek kapcsán el lehetne indítani a zöldadók rendszerét. Két évvel ezelőtt a kormányzat is még eltökéltnek látsz ott a zöldadók bevezetésével kapcsolatban. Most úgy tűnik, hogy mégsem erre az útra lépnek, pedig egy XXI. századi Magyarországon csak úgy lehet megteremteni az igazságos közteherviselés feltételeit, ha azok, akik a közre próbálják ráhárítani az általuk ok ozott káros tevékenységek mellékhatásait, azok az emberek állják ennek a számláját. Valóban lépni kellene, hiszen már nincs sok idő, a bolygónk kapacitásai végesek, de ameddig a kormányzat egyáltalán nem gondolkozik azon, hogy itt hosszú távon többet kell ráfizetnie adófizetői pénzből ezekre a tevékenységekre, mint hogy megadóztatná ezeket a tevékenységeket, egyszerűen elképesztő, hiszen ez hosszú távon a magyar nemzetgazdaságnak kárt okoz. Mindenki rövid távon gondolkozik, így az adórendszer kapcsán is, fo lyamatos újravarrásával kapcsolatban elmondható az, hogy azon törvényjavaslatok is, amelyeket most tárgyalunk, maximum fél vagy egy évig fognak tartani. Ez olyan hibát jelent a magyar adórendszerben, amelyet kiküszöbölni nem lehet. Örülnék annak, ha egy ol yan adórendszer jöhetne létre, amely valójában kiszámítható, amely igazságos, olyan erős vásárlóerőt biztosít a magyar állampolgárok számára, hogy ne kelljen nekik nélkülözniük, ne kelljen nekik folyamatosan visszább és visszább fogni a
