Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Határozathozatal a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2298 Úgy gondolom, hogy ezzel az adórendszerrel nem térünk el a biztató eredményeket is eredményező gazdaságpolitikától, így mindenképpen különös tekintettel a családi adókedvezmény kibővítésére, ami kereszténydemokrata szempontból nagyon fontos, és a jövő nemzedék remélhetőleg élni tud ezzel, és minél több gyerek fog születni . Tudjuk nagyon jól, hogy e tekintetben ez csak egy eszköz, a többi eszköz még bevezetésre vár, de ahogy ma reggel a napirend előtti felszólalásban Varga képviselőtársam, idézve Für Lajos néhai miniszterünket, a magyarság megmaradásának szent célja érdekéb en egyik jelentős, az adópolitikában is megjelenő eszköz a családi adókedvezmény kibővítése. Erre figyelemmel is a Kereszténydemokrata Néppárt részéről támogatni tudom a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Volner János képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót, képviselő úr. VOLNER JÁNOS , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam nagyon furcsállom, amikor a kormány arról beszél, hogy az ország milyen sikereket ért el. Láthatóan arra törekszik a kormányzat, hogy lehetőség szerint sikerek híján kommunikációs fro nton nyerje meg a küzdelmet, hiszen valódi sikerekről aligha lehet beszámolni. Csak emlékeztetnék rá, képviselőtársaim, hogy mik a társadalmi fejlődés főbb mutatószámai. Véletlenül sem az, amiről a KDNP vezérszónoka, Aradszki képviselő úr beszélt. Képvisel őtársaim, a társadalmi fejlődésnek, a társadalmi eredményességnek nem az a mutatószáma, hogy önök képesek brutális költségvetési megszorításokkal tartani, az Európai Unió és az IMF minden diktátumának engedve, a 3 százalék alatti költségvetési hiányt. A tá rsadalom sikerességének mértékegysége például az, hogy hány ember él létminimum alatt egy országban. Itt emlékeztetnék arra: a kormányváltás környékén 3 millió 200 ezer ember, azaz a magyar társadalom egyharmada volt létminimum alatt élő Magyarországon, az önök kormányzása alatt azonban, nem kis részben a bevezetett adóváltozások következtében ez a szám fölkúszott több mint 4 millióra. Képviselőtársaim, a magyar társadalom 40 százaléka, 10 emberből 4 a létminimum alatt él a hivatalos statisztikák szerint is Magyarországon. Arra kérem önöket, hogy akkor, amikor 10 emberből 4 létminimum alatt élőnek számít, véletlenül se kezdjen el sikerpropagandát folytatni a kormány, mert ez egész egyszerűen hazugság, ennek nincs valós gazdasági alapja. (Az elnöki széket Lez sák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nézzük tovább! Hova vezetett az az adópolitika, az a kiszámíthatatlanság, ami 2010től fogva övezi a magyar gazdaságpolitikát? A költségvetési vitában egyébként már elmondtuk ezt is, az Európai Unió 20 leg szegényebb régiójából 4 Magyarországon található. Az Európai Unió 20 legszegényebb régiójából 4 magyar. És erre mondom azt, hogy önök elmondhatják az embereknek, hogy az országban gazdasági növekedés van, csakhogy ez a gazdasági növekedés olyan mértékű, am i gyakorlatilag észrevehetetlen még azokban a régiókban is, ahol ténylegesen növekszik a gazdaság, és csak egykét növekedési pólusra koncentrálódik ez a gazdasági növekedés. Kérdezem én önöket: egy borsodi, szabolcsi, hajdúbihari, Békés megyei kis faluba n élő ember mit érzékel abból a gazdasági növekedésből, ami, mondjuk, a kecskeméti Mercedesberuházás 0,5 százalékos mértékben képes élénkíteni önmagában is a magyar GDPt? (11.00) Mi lesz ebből érzékelhető az emberek számára ezekben a térségekben? Az égvi lágon semmi. Foglalkoztatnak ott 1500 embert, papíron a GDPmódszertan miatt ki tudnak mutatni egy megfelelő gazdasági növekedést, 0,40,5 százalékot. Megjegyzem egyébként, hogy ha ilyen ütemű marad a gazdasági növekedés, akkor körülbelül négy év alatt tud ja Magyarország összeszedni azt a gazdasági
