Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Határozathozatal a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2295 gazdaságpolitika adószabályait tartalmazza, hanem a 201 0. év második felében elkezdett gazdaságpolitika elmélyítését, megerősítését biztosító szabályozásra tesz reményeink szerint eredményes és hatékony kísérletet. Úgy gondolom, hogy a tavalyi év hasonló időszakában benyújtott adótörvénycsomag vitájában általa m elmondottakat az ez év gazdasági folyamatai és annak adópolitikai támogatása tovább erősítik. Nevezetesen azt mondtam egy éve, hogy a magyar adórendszer elindult a stabilitás útján. A stabilitás az egyik fontos értéke a benyújtott javaslatnak, ugyanis az adózásban meghatározott főbb adónemek adókulcsai most sem változtak, új adót a törvényjavaslat nem tartalmaz, mindez azt eredményezi, hogy a gazdaság szereplői, de a magánszemélyek is kiszámítható adórendszerben, adópolitikai irányokban tervezhetik jövőjü ket, családjuk és gazdaságuk jövőjét. Emellett, ahogy az előterjesztés kiemelte, a megfogalmazott javaslatok törekszenek az adózókat érintő eljárási, technikai egyszerűsítésre. Fontosnak tartom kiemelni, hogy hatékonyan képviselték érdekeiket a különböző g azdasági érdekérvényesítő szervezetek, ugyanis velük egyeztetett módon több olyan eleme van az adótörvénynek, illetve ennek a tervezetnek, amely az általuk felvetett problémákra ad minden bizonnyal jó és pontos választ. (10.40) Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy egy idézettel folytassam beszédemet! II. János Pál Familiaris Consortio apostoli levelének “45. A társadalom a család szolgálatában” című fejezete a következőket tartalmazza: “Az állam nem ragadhatja el és nem is szabad elragadnia a családtól azokat a feladatokat, amelyeket vele azonos szinten meg tud oldatni - akár egyes családokról, akár családok társulásáról van szó , hanem a legmesszebbmenőkig támogatnia és igényelnie kell a család felelősségét. A közhatalom legyen meggyőződve arról, hogy a család ban van a polgári közjó nélkülözhetetlen kincse, ezért amennyire csak képes rá, adja meg a családoknak mindazt a gazdasági, társadalmi, oktatási, politikai és kulturális segítséget, amelyre az rászorul, annak érdekében, hogy minden feladatát teljesíteni tu dja.” Az elhangzott iránymutatás mentén a stabilitás mint érték mellett kereszténydemokrata oldalról és szempontból külön hangsúlyoznom kell azt, hogy a törvényjavaslat értelmében 2014. január 1jétől kiszélesedik a gyermekek után járó családi adókedvezmén y igénybevételének lehetősége. A családi adókedvezmény kiszélesítése a KDNP határozottan megfogalmazott kérése, célja volt az elmúlt másfél év során. Számunkra a gyermekvállalás elősegítése, a gyermeknevelés költségvetési támogatása mindig a keresztény ala pvetéseknek megfelelő, azt szolgáló prioritás volt. Az egyébként hatékony, a középosztályt mint társadalmat karakterizáló, erősítő réteget szolgáló, egykulcsos adórendszerben az alsóbb kereseti lehetőséggel bíró családok a kereseti nehézségek miatt nem tud tak részesülni a gyerekszám alapján az őket megillető adókedvezményből. Ezt orvosolni kell a jövőben, ezért a javaslat értelmében a szülők a családi adókedvezményt a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthetik. Ez a bevezeté sre kerülő családi adókedvezmény érezhető jövedelmi pozíciójavulást eredményez, további 260 ezer család megélhetése lesz könnyebb. Három gyerek esetén 100 ezer forintos kereset mellett havi nettó 17 ezer forinttal több marad a kasszában. Két magyar átlagjö vedelem esetén, 450 ezer forint keresetnél ez az összeg 35 ezer forint többletet eredményez. Mindez természetesen úgy, hogy az nem veszélyezteti a családok egészségügyi ellátását és a szülők nyugdíjjogosultságát. Természetesen a családi adókedvezmé ny kiterjesztésének előfeltételei voltak és vannak. Az elmúlt évek szigorú költségvetési politikája, a magyar gazdaság iránti bizalom és a nyugdíjrendszer finanszírozásának átalakítása mind megvalósult előfeltételek voltak és lesznek a jövőben is. Ezen elő feltételek következtében nem kell a költségvetésből évente 500 milliárd forintot a nyugdíjak kifizetésére biztosítani csak azért, mert a jövő szolgáltatásában bizonytalan, a magántőke céljait szolgáló magánnyugdíjrendszer fenntartása ezt szükségessé tette a múltban. A családok gazdálkodása nagyon fontos, hogy stabil legyen, minél stabilabb legyen, és szolgálja a fiatal házasok életének kezdését. Ezt a célt szolgálja az illetéktörvény módosítása is, amely szerint
