Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 28 (317. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP):
2148 Magyarországért kiállni képes jövőképpel szemben volt ott a Duna túlpartján egy kormányzóképtelen politikai csoportosulás, hiszen szinte botrányba fulladt egyikmásik szónoklat; a legutóbbi gyűléseiket megszervezni sem tudták, összevesztek azon is, hogy ki ki után szólaljon fel. Hogyan várhatjuk el azoktól, hogy az országot kormányozni tudják, akik egy felszólalási rendben, egy sima megemlékezés forgatókönyvében nem tudnak megállapodni? De valóban, arra viszont jó volt ez a megemlékezés, hogy láthatjuk, hogy továbbra is kísért Őszöd szelleme és 2 006. október 23. szelleme, hiszen azok az emberek mentek fel képletesen szólva kéz a kézben arra a színpadra, akik semmit nem tettek 2006. október 23. kivizsgálásával kapcsolatban, és Gyurcsány Ferenc szónok lett, aki most is büszkén vállalja az akkor megt ett jogtiprásokat. Ez számunkra elfogadhatatlan, de úgy látszik, hogy itt a Gyurcsány Ferenccel szembeni retorikát feladták végleg azok a pártok, akik ott voltak, és az a Kuncze Gábor vagy az a Gyurcsány Ferenc, akik révészmártíriuszoztak, vagy azt mondják , hogy jogszerű volt az akkori rendőri beavatkozás - amit rajtuk kívül már senki sem mer állítani , nos hát, összefogtak Bajnai Gordonnal és társaival. Mi tehát egy erős érdekképviseletet próbáltunk megjeleníteni, míg a baloldalról kiderült, hogy nem tud megújulni, régi arcok és régi szöveg került csak elő ezekben az október 23ai beszédekben. Mi a forradalmárok értékeit igyekeztünk a saját korunkban értelmezni, míg a másik oldalon igazából csak egy röntgenfelvételt láttunk a baloldal nyílt töréseiről. Kös zönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirendi előtti felszólalásra jelentkezett Kalmár Ferenc András, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője: “A székelyek nagy menetelése” címmel . Öné a szó, képviselő úr. KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ötvenes években egyik beszédében a kereszténydemokrata Konrad Adenauer a következőket mondta, idézek: “Munkánk célja, hogy az európai nemzetállamok határai eltűnjenek. Célunk az, hogy Európa egy közös otthonná váljon, a szabadság otthonává.” (13.20) Az akkor útjára indított gondolat és munka ott tart, hogy a mai Európa egyik jelmondatává vált “az egység a sokszínűségben” szlogen. Európában minden het edik polgár tagja egy etnikai kisebbségnek, és gyakorlatilag nincs olyan ország, amely etnikailag egyszínű volna. Meg vagyok győződve arról, hogy európai keretek között a magyar közösségek problémáit is meg lehetne oldani. Nem kérünk többet, de kevesebbet sem, mint ami más európai uniós nemzetnek jár. A magyarság, bárhol is éljen, nem fogadja el, hogy másodrendű polgára legyen Európának, de azt sem, hogy másodrendű, hazátlan nemzetként kezeljék. Amit elértek a déltiroli németek, a finnországi svédek, de ha keletre nézünk, a moldáviai gagauzok, miért nem lehetne elérni a Kárpátmedencei magyar közösségeknek? A Székely Nemzeti Tanács a székelyek nagy menetelésével kívánt nyomatékot adni vasárnap az egységes autonóm Székelyföld iránti elkötelezettségének. Az S ZNT kezdeményezését valamennyi erdélyi magyar politikai szervezet és erdélyi történelmi magyar egyház felkarolta. E bátor kezdeményezésre a két háromszéki település, Bereck és Kökös közötti 55 kilométeren át egy 120 ezer főből álló menetoszlop hívta fel a figyelmet az egységes autonóm Székelyföld igényére. Nem igaz, hogy a területi autonómia, legyen az akár etnikai alapú is, veszélyezteti egy ország integritását. Az Európa Tanács 1832/2011. számú határozatának 7. pontja az autonómiát említi mint megoldást a z egyes államok területi integritása és a területén élő nemzeti közösségek, kisebbségek önrendelkezési joga összeegyeztetéseként. Vége annak az időszaknak, amikor a magyar nemzeti közösségeink kiszolgáltatottak voltak, a világháborúk veszteseinek voltak el könyvelve, és így is
