Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 25 (316. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
2129 Számokról és tényekről próbáltam beszélni. Ha bent tudunk maradni ebben a térben, ahol számokról és tényekről beszélünk, akkor szerintem az ellenzék oldalán sem nagyon lehet kritikát megfogalmazni a költségvetést illetően. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalásra Hegedűs Lorántné képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője következik. Parancsoljon! HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobb ik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha már Horváth képviselőtársam a mai nap elhangzott gyöngyszemekkel kezdte, akkor én is hadd idézzek fel egyet még a nap elejéről. Egy kormánypárti képviselőtársam mondta azt, amikor hallgatta az ellenzéki kritikákat, hogy a költségvetési törvényjavaslatot nem kell megvédeni e kritikákkal szemben, elég csak elmesélni az embereknek, hogy mi minden van benne. Tisztelt Képviselőtársaim! A mesét szokták mesélni, aminek leginkább az a jellemző tulajdonsága, hogy nem megalap ozott. Amikor én beszéltem, akkor számokról, adatokról, tényekről beszéltem, és az azokból levont nyilvánvaló következtetéseket tettem meg. Ezért most tájékoztatom a képviselőtársamat, hogy maga az Állami Számvevőszék írja, mondta, hogy az adóbevételek min tegy fele nem megalapozott, nem várható a teljesülése. A bizottsági ülésen magának az NGMnek a képviselője mondta, illetve ismerte el, hogy az egyes előirányzatok bizony komoly korrekcióra szorultak. Majd el fogom mondani, hogy milyen példákat említettünk . Azt is elismerte, hogy a köztisztviselői létszám átcsoportosítása a városokból a kisebb települési önkormányzati közös hivatalokba csak játék a számokkal. Visszatérve arra a példára, amit az előző felszólalásom végén szerettem volna még elmondani, neveze tesen az orvosi ügyelet támogatásának a hiányáról, Kiskunfélegyháza példáját hadd említsem önöknek; e város és a környezete, összesen 40 ezer ember ellátását biztosítja ezen az úton. A hatályos EMMIrendelet szerint erre a 40 ezer emberre, illetve erre az egész körre, aminek a két szélső pontja, tehát az átmérője között 80 kilométer van, reménytelen, hogy odaérjen egy sürgősségi esetben az egyik végpontról a másikig a szakember, elég egy orvos, egy mentős, egy ápoló, egy autó és így tovább. Akkor, amikor tu djuk, hogy Kiskunfélegyházán nincs olyan kórház, ahol orvos lenne az esti órákban és a legközelebbi kórház Kecskeméten van, erre mondom azt, hogy ez az a helyzet, ami fenntarthatatlan, és igen, Kiskunfélegyházára költözzön le az EMMI összes dolgozója gyere kestül, és lássuk, hogy akkor vajon hatályos marade még egy napig ez a rendelet. Van itt további olyan előirányzat, amely szerintünk komoly korrekcióra szorul még. A városüzemeltetés kapcsán említettem már a legelső felszólalá somban, hogy ez bizony kevés. Már csak azért is, mert az az alap, ami a számítás alapja az előirányzatok között az előterjesztésben, az az, hogy az adott településkategóriának átlagban mennyi pénze volt e közfeladat ellátására. Kistelepülés, szegény telepü lés, kevés pénze volt, és ezt vették alapul; nagyobb település, több pénze volt, ezt vették alapul. Ez azt jelenti, tisztelt államtitkár úr, hogy ha a szegény gyereknek egy pár cipője van, akkor nyilván neki egy pár cipő is elég, teljesen mindegy, hogy tél vane vagy nyár. Ha gazdag gyerek, sok cipője van, akkor neki sok cipő kell. Ez egy nagyon rossz gondolkodásmód. Kérem, hogy a módosító indítványunk szerint ezt a fajlagos összeget korrigálja a minisztérium, mert ez egy rossz gondolkodásmód, rossz alap, f eltétlenül javításra szorul. Ugyanígy a tanyagondnoki és falugondnoki szolgálat. A kistelepüléseknél ez egy hihetetlenül fontos feladat. Azt gondoljuk, hogy csak egyegy ember munkahelyéről van szó, de nem. Általában ez a kistelepülések mindenese, a falugo ndnok vagy a tanyagondnok. Ami pénzt erre önök szánnak, hogyha azt megdupláznánk, akkor is a kormányzat tekintetében, ha csak az egyes nagyobb tartalékokat nézzük, zsebpénz, zsebpénz se, ugyanakkor egy kistelepülés életében rettentő sokat tudna segíteni.
