Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 25 (316. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - JÁMBOR NÁNDOR (Jobbik):
2117 Köszönöm a sz ót. Tisztelt Elnök Úr! A költségvetés vitájában én a honvédelmi fejezetről kívánnék szólni. Sokat gondolkodtam, hogy hogyan és miként is vágjak bele, hisz a honvédelmi tárcát illetően nem voltak kétségeink a várható költségvetés főösszegeit tekintve, mert valójában ismertek voltak azok a kormánypárti elképzelések, kormányzati elképzelések, amelyek a 201316ra vonatkozó költségvetési időszakban már jó előre kinyilvánították, hogy egy nominális szinten tartást, tehát nulla forint emelkedést terveznek a honvé delmi fejezet főösszege vonatkozásában. Ebben a tekintetben a kormány állta is a szavát, meg kell mondjam, hisz valóban említésre méltó emelkedés a kiadási főösszeget tekintve nem történt. A tegnapi vitában elhangzott különböző egyéb fejezetek vonatkozásáb an, hogy bizony az előző évi bázisévhez képest a jelenlegi költségvetés, a tárgyalandó költségvetés 103, 106, 107 százalékos szaldót mutat a tavalyi évhez képest, tehát bizonyos fejezetekben 3, 6, 7 százalékos nettó emelkedést figyelhetünk meg. No, nem így van ez a honvédelem területén. Úgy gondolom, ez nagymértékben meg is határozza és ki is fejezi a kormányzat honvédelemmel kapcsolatos elképzeléseit és hozzáállását. Ez mindent elmond, tehát a honvédelem továbbra is az a fejezet marad, ahol az égvilágon se mmi előrelépés, semmi változás nem történik. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Beszélhetnénk részletesen a költségvetés dolgairól, ahol maga a költségvetés is így fogalmaz, hogy a honvédség alapvető igényeit kíván ja ez az összeg kielégíteni. Valóban, a honvédség alapvető igényeket elégít ki. Ez volna a dolga, hogy biztonságunkat, nemzetünk biztonságát, országunk biztonságát garantálja. Csakhogy nem így értelmezik ezt önök, hanem csak mint azt az alapvető igényt, am i ezt a minimális szinten tartott honvédségnek a vegetálását fenn tudja tartani, sajnos többről nincs szó. A honvédelmi képességeink és ezzel együtt maga a honvédségünk sajnos nagyon alacsony színvonalat képvisel. Nem a katonák hozzáállása és nem a szaktud ása, hanem a támogatottság területén van baj. Sajnos a miniszter úr érdekérvényesítő képessége a honvédség vonatkozásában gyakorlatilag egyenlő a nullával. Ezt le kell hogy szegezzük. Sajnos a minden komolyabb haderőreformra irányuló kormányzati akarat meg rekedt a PRtanulmányok és ígérgetések és szlogenek szintjén. Ha levonjuk a fejlesztésre szánt költségkeretből a Gripenek bérleti díjának összegét, akkor a fejlesztésre mindössze 4,2 százalék fejlesztési forrás marad, ami ki is merül a járművek, illetve ha rcászati URHkészülékek beszerzése kapcsán. Fel kell hívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a 35/2013. országgyűlési határozat értelmében a Magyar Honvédség létszámát 29 700 főben határozta meg, ami gyakorlatilag eltér a költségveté sben szereplő mindössze 25 496 főtől. Ugyanis ennyivel számol a költségvetés a honvédség területén. (15.00) Ebben a 25 496 főben benne van az a bővülés, ami a közalkalmazottak vonatkozásában adódik a Honvédkórház átvételét követően. Tehát lényegében a szem élyi állomány mérlege gyakorlatilag az altisztek és a legénységi állomány rovására a közalkalmazottak és a köztisztviselők felé billen el. Ez azt jelzi, hogy a tényleg hadra fogható katonák létszámában csökkenés állt be. Sajnos el kell mondani, hogy a költ ségvetés kiadási főösszege 241,5 milliárd forint. Ez úgy jön létre, hogy ebben benne van az OEPtől átvett finanszírozás is, ami 19,6 milliárd. Tehát lényegében ebből a pénzből a honvédelem csak vegetálni tud. A honvédségre GDParányosan 0,79 százalékot fo rdítunk. A NATOelőirányzat 2 százalék lenne. Azoknak az állapotoknak a felszámolása és fejlesztése érdekében, hogy a haza védelmét ellátni képes honvédségünk legyen, ahhoz néhány éven keresztül legalább 3,6 százalékra lenne szükség. Az Országgyűlés és val amennyi, a hazáért aggódó képviselő felelőssége volna, ha már a tárca minisztere nem képes nyomást gyakorolni a kormányzaton belül, hogy kiköveteljék azt, hogy a haza honvédségének az ügyét rendbe tegyék. Ehhez elengedhetetlen az alaptörvényben is rögzítet t
