Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 24 (315. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BARTOS MÓNIKA (Fidesz):
1996 fenntarthatóság kérdéskörében igenis nagyon sok megoldandó probléma van. Egy változó világban, amelyben a régi már nem áll fönn, és egy újat kell építeni, bizony nagyon nagy szükség van a kreativitásra, és ami még ennél is fontosabb, szükség van a társadalmi összefogásra. A keretstratégia is megerősíti ezt, hiszen külön szól az egyén, a családok, a kisközösségek, a civilek, az egyházak, az önk ormányzati és kormányzati szervek felelősségéről és lehetőségeiről. Ha pedig kimondhatjuk, hogy az ember, az emberi közösségek a kulcsai a fenntarthatóságnak, akkor meg kell vizsgálnunk, hogy az előttünk fekvő költségvetési javaslat mit tesz az emberek, a családok megerősítése érdekében, mit tesz annak érdekében, hogy kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak, elégedettebbek legyenek, és ilyen módon megerősödve közösen tudjunk tenni a fenntarthatóság érdekében, gyermekeink, unokáink jövője érdekében. Mit mutatnak a tények? Ma sokszor elhangzott, hogy ez a rezsicsökkentés költségvetése, és egyik ellenzéki képviselőtársunktól meg is kaptuk a kritikát bizottsági vitában, hogy lehet, hogy a rezsicsökkentés költségvetése, de nem zöld, merthogy a rezsicsökkentés a nem me gújuló energiahordozók felhasználását ösztönzi a megújulókkal szemben. Azt mondhatom, hogy alapesetben látok igazságot a képviselőtársam megjegyzésében, azonban az országunkban nem áll fenn az alapeset. Itt Magyarországon az a helyzet, hogy nyugati multik a korábbi kormányok szemellenzős vagy támogató magatartásán felbátorodva megsarcolták a magyar embereket. Ki lehet mondani ezt az európai statisztikák alapján is, hiszen a rezsicsökkentés előtt az EU 28 tagországa közül - piaci paritáson számolva - a harma dik legdrágábbak voltunk, tehát ez azt jelenti, hogy az emberek Magyarországon fizettek a harmadik legtöbbet Európában. A 20 százalékos rezsicsökkentést követően sokat javul a helyzet, és most már a középmezőnyben vagyunk. Ahogy elhangzott többször, a rezs icsökkentés következtében százezer forinttal több marad egy átlagos család zsebében 2014ben, és a folyamat nem áll meg, hiszen a rezsicsökkentés folytatódik. Képviselőtársaim! A Széchenyidíjas Csíkszentmihályi Mihály mondja azt, hogy nem akkor vagyunk a legboldogtalanabbak, ha valami olyasmit kell tennünk, amihez nincs kedvünk, hanem akkor, amikor úgy érezzük, hogy nincs ránk szükség. Ezért szomorodom el, amikor ellenzéki képviselőtársaim kritikával illetik a közfoglalkoztatási programot, és azt mondják, hogy nem hozza meg azt a társadalmi és gazdasági hasznot, amit ők ettől elvárnának. Azon túl, hogy én ezzel vitatkoznék, rá szeretnék világítani arra, hogy itt nem ez az elsődleges szempont, és nem csak ez a szempont. Számunkra az a fontos, hogy mindenki é rezze ebben az országban, hogy igenis van itt feladata és van jövője. Ezt egyébként a keretstratégia is megerősíti, hiszen azt mondja, hogy az önbecsüléshez munkára van szükség. Ezért azt gondolom, ha valaki a közfoglalkoztatást és a Startmunkaprogramra s zánt 180 milliárd forintot lebecsüli, az az emberi természet, lélek ismeretének teljes hiányát mutatja és azt, hogy nincs tisztában azzal, hogy vannak a világban olyan dolgok és olyan folyamatok, amelyek haszna nem csak gazdasági mutatókkal és számokkal mé rhető. Különösen fájó ez akkor, ha egy önmagát zöldnek valló képviselő állítja ezeket. Igenis szükségünk van egymásra, és szükségünk van egy erős, önmagában bízó következő nemzedékre. Ahhoz, hogy gyermekeink ilyenek legyenek, szükség van a pedagógusok áldo zatos munkájára, ezért az a 153 milliárd forint, amit a kormány az illetményemelésre szán, nemcsak azt jelenti, hogy több forrás jut számukra, hanem még inkább azt, hogy elismerjük a munkájukat. Nem nagyon sok olyan hivatás van, amely többet tenne a jövőér t, a fenntartható nemzet építéséért, mint a pedagógusok. Képviselőtársaim! Azt hiszem, mindannyian tapasztaltuk azt, hogy ha valaki fájdalmakkal küszködik, ha beteg, akkor nem tud a családja, a nemzet jövőjéről gondolkodni, ezért a gyógyítás mellett nagyon fontos a megelőzés, és fenntarthatósági szempontból is jelentős az a többlet 50 milliárd forint, amit a kormány a jövő évben a megelőző intézkedésekre szán, és fontos az a plusz 10 százalékkal több forrás is, amit az egészségügyre szán, hiszen az a cél, h ogy ép testben és lélekben lehessünk tagjai közösségeinknek, családjainknak. Ezt az elköteleződést mutatja az is - az egészség
