Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 24 (315. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP):
1986 megtartása és az orszá gunk építésében való további lépés megvalósítása helyes egyensúlyban van az élet különböző területeit, szektorait illetően. Tisztelt Országgyűlés! Bár még bőrünkön érezzük a gazdasági válság valóságát, bár még alig csitulnak a XIXXX. században gyökerező, immáron a technokrácia életérzésének is minősülő liberális szólamok, ez a költségvetési tervezet világosan mutatja, hogy annak tervezői, benyújtója érzi a XXI. század társadalmának valóságát és elvárásait. A tervezet nyilvánvalóan nem kíván metafizikai kér désekben állást foglalni és aszerint megvonni vagy osztogatni, hanem sokkal inkább egy modern plurális demokrácia igényét kívánja a szükséges anyagi javakkal szolgálni. Ez a helyénvaló kívánalom érvényesül az általam említett három területre, az egyházira, a civilre és a nemzetiségire, melyek nem egyforma súllyal, de egyaránt közfeladatot vállalnak az oktatásban, a nevelésben és a szociális gondoskodásban, illetve intézményfenntartásban. Ez a költségvetés tükrözi azt a törvényben is meghatározott elvet, hog y az általuk fenntartott intézmények ugyanolyan anyagi feltételek között töltsék be feladatukat, küldetésüket, mint állami vagy önkormányzati partnereik. Ebben az esztendőben különösen is fontos megemlíteni a közoktatásban, a köznevelési rendszerünkben köt elező módon bevezetett és mégis alternatív kötelező módon bevezetett erkölcstan, illetve hit- és erkölcstanoktatást. Ez nyilvánvalóan költségekkel is jár, melyet bizonyára némely balliberális véleményformálók szívesen megspórolnának egyéb célok számára, m i viszont csak a legnagyobb elismeréssel és örömmel tudjuk nyugtázni, hogy végre, közel negyedszázad halogatása után országunk is meghozta azokat az intézkedéseket, amelyek Európában általánosak, nevezetesen, hogy az iskolákban a felnövekvő generációk a sp irituális és morális értékek közötti eligazodásban is segítséget kapjanak, segítséget nyerjenek. Természetesen helyénvaló, hogy ezt a polgárok választási szabadságának a tiszteletben tartásával kellett bevezetni. Ez a köznevelési program még kezdeti stádiu mában van, és az elkövetkezendő évek tapasztalatai fogják a finomhangolást elvégezni, de örömmel láthatjuk és nyugtázhatjuk azt, hogy a költségvetés biztosítja ennek személyi és tárgyi szükségleteit. Ugyanez mondható el a szociális és egészségügyi területe n is, ahol szintén növekvő mértékben látjuk az úgynevezett nem állami intézmények megjelenésének arányát. Tisztelt Országgyűlés! Az állami feladat átvállalásának, ugyanakkor állami támogatásának a taglalásánál természetesen sosem feledkezhetünk meg arról, hogy az egyházak primer feladata mégiscsak a spirituális, a hitéleti és szakrális tevékenység és szolgálat. Az a költségvetési rendelkezés, mely szerint az adófizetők személyi jövedelemadójuk kétszer 1 százalékát az egyházak és a civilek szolgálatára ajánl hatják, azt sugallja, hogy az alaptörvényünk szellemében nagyra értékeljük az egyházak primer spirituális, szakrális, liturgikus és közösségformáló erejét és szolgálatát is. Ezek sorában a költségvetés nevesítve is támogat konkrét felekezeti projektumokat, amelyeket most nyilván nem sorolok fel, csak örömmel jelzem, hogy ezek be vannak építve a költségvetésbe. És azt is, hogy 2014ben a korábbi évek mértékéhez hasonló pályázati keretet biztosít a költségvetés az egyházi épületek, intézmények felújítására, ú jak létrehozására, illetve közösségi, a közösségépítés szolgálatában álló programjaik támogatására és megvalósítására. A 20102013 között az egyházak részére kifizetett költségvetési hozzájárulások és támogatások teljes összege jelentős mértékben növekedet t. Ez a növekedés nyilvánvalóan folytatódik az említett hit- és erkölcstan tárgyi és személyi szükségleteinek fedezésével, és ami talán ennél is jelentősebb, azzal a ténnyel, hogy az egyházi közgyűjtemények támogatása az idei támogatáshoz képest közel a né gyszeresére emelkedik, 750 millióról majdnem 3 milliárd forintra. Továbbá fontos megemlíteni azt is, hogy a vallási tevékenységet végző kisebb közösségek számára egy újszerű támogatási alap létrehozását is tartalmazza a javaslat mintegy 150 millió forintos előirányzattal. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt három esztendő egyik legnagyobb eredménye a civil területen, hogy húsz évvel a rendszerváltás, rendszerváltozás után elkészült az első civil törvény Magyarországon. A jogszabály h atálybalépésével csökkent a civil szervezetekre háruló adminisztrációs teher, emellett kiszámíthatóvá és követhetőbbé vált a civil szervezetekre vonatkozó
