Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 24 (315. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1983 jelentős kerülővel sem juthattak el mindennapi feladataik helyszínére. Igen hasonló helyzetben vannak a Duna melletti szomszéd települések, Dunaszekcső és elsősorban Dunafalva lakói is. Az önkormányzatoknak a kompközlekedés fenntartása, működtetése egyre nagyobb gondot, terhet jelent, ezért képviselőtársaimmal ebben az évben is kezdeményeztük, hogy a jövő évi költségvetés is biztosítsa a központi költségvetés az ezen közútpótló feladatunk ellátásához szükséges kiegészítő forrást, külön soron, nevesítve, elkülönítve, és valamelyest emelt mértékben is. Az önkormányzati feladatok átszervezése után több kisvároshoz került a megyei önkormányzatoktól a múzeumok fenntartása. Úgy vélem, ezen a ter ületen is bizonyítottuk, hogy nem vagyunk rossz intézményfenntartók. Ugyanakkor szembesültünk vele, hogy a múzeum fenntartására kapott összegek nem elegendőek, ezért értékelhetjük előrelépésként, pozitívumként, hogy 2013hoz képest 240 millió forinttal töb b jut a kulturális feladatokra, köztük a település önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak ellátására, és több jut a muzeális intézmények szakmai fejlesztésére is. Reméljük, hogy ezzel is egy olyan tendencia indul meg, ami, mint az egyéb önkormányz ati feladatoknál, a közművelődési feladatoknál is igyekszik a teljes működtetési költséget fedezni. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás ugyanott: Bravó.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Z. Kárpát D ániel, a Jobbik képviselője. Képviselő úr! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szerteágazó költségvetési vita során alapvetően olyan vonulatokat kéne elkülönítenünk, amelyek meghatározása, a körülöttük folytatott vita érdemben elő reviszi ezt az egész ügyet. Az egyik ilyen a gazdaság teljesítménye, ezen belül is a gazdasági növekedés kérdésköre, ahol is mind az indoklás szintjén, mind pedig minisztériumi és miniszteri szinten elhangzott az, hogy a magyar gazdaságnak mennyire fontos, példának okáért különböző német és egyéb autógyártó cégek ittléte, fejlesztései, gyártósorok, azok bővítései. Elhangzott a kecskeméti Mercedes mint követendő példa. És valóban, érzékelhető módon a bruttó hazai összterméket, és hangsúlyozom, ezt a mutatót akár 0,5 százalékkal is növelhette csak a kecskeméti Mercedes tevékenysége, ahol ugye, azért jó pár száz embernek munkahelyet is adnak. Ugyanakkor elmondható, hogy nemzetgazdasági szinten, egész Magyarországra kivetítve nem biztos, hogy ez a követendő út, és nem biztos, hogy ez a jólét mértékegysége. Hiszen egy egyszerű borsodi faluban egyáltalán nem biztos, hogy bármit is éreznek ebből a Mercedesberuházásból, hiába növeli az a szentként kezelt GDPt. De azt is látni kell közben, hogy miközben ez a mutató akár növekedhet bármennyivel is, érdemes összevetni azt az úgynevezett GNIjal. A kettő között, ugye, már több mint 5 százaléknyi különbség található. Ez pedig egyértelműen azt mutatja, hogy a Magyarországon megtermelt javak és a nemzeti jövedelem között m ekkora olló, mekkora szakadék tátong. (18.10) E szakadék most jóval több, mint 4000 milliárd forintnyi tőkekivonást mutat Magyarországról, tehát a multicégek és az itt működő külföldi cégek nagyjából ekkora össztömeget szivattyúznak ki a magyar gazdaságból látható módon éves szinten, és ezt az összeget még 10 százalékban sem sikerült megfognia sem a mostani magyar kormánynak, sem a korábbiaknak. Amikor gazdasági növekedésről beszélnek, ajánljuk figyelmükbe, hogy ezt a mutatót is kezeljék és tartsák szem elő tt, hiszen akár egy emberi fejlettségi indexmutatóval, akár bármilyen mással rögtön láthatóvá válik, hogy ha Magyarországon gazdasági növekedés van, akkor az számunkra akkor járhat szétterülő előnyökkel, hogyha ezt hazai cégek, hazai társaságok és jellemző en hazai tőkéből valósítják meg.
