Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés az LMP-képviselőcsoport megalakulásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
17 ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Ház! Most ismét miniszterelnök úré a szó. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Köszönöm a szót. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A dolog úgy fest, hogy az ember minden ülésszakot derűlátással kezd; az ember azt gondolja, hátha olyan ülésszak jön, amikor még számít, hogy ő mit mond; mondjuk, a vele vitatkozóknak is számít, hogy mégis mi az, amit a miniszterelnök évadnyitó beszéd gyanánt elmond, és esetleg, ha már vitatkozni akarnak, a tényekkel vitatkoznak. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az a helyzet, hogy mondhatok én itt akármit, úgy látom, hogy a dolgok már eldőltek, önök eldöntötték, hogy ne m hagyják magukat zavartatni sem a kormánypárti képviselők mondandója által, sem a tények által. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Istenem!) Jól látható, hogy kigondolták, mit fognak a következő néhány hónapban egészen a választásokig ráönteni erre az orsz ágra. Lelkük rajta, ez az önök dolga! Én azonban néhány megjegyzést mégiscsak fűznék ahhoz, amit mondanak, elsősorban nem a kormánypártok és nem a kormány, hanem a hazánk érdekében. Először is tisztelettel arra kérem a szocialistákat, hogy ne oktassanak ki bennünket erkölcsi kérdésekben. (Dr. Józsa István: Közgép után szabadon!) Minden tanácsot örömmel fogadunk, minden jó szándékú megjegyzésre vevők vagyunk, de szeretném emlékeztetni önöket, hogy itt önök kormányoztak a megelőző nyolc évben. Az önök frakció vezetője, az általam tisztelt képviselőtársam tagja volt annak a kormánynak, amely kormánynak a miniszterelnöke - mert az ember persze derűlátóan készül, de azért van Bterv is, ezért elhoztam - szó szerint csak a következőkkel tudta bemutatni a saját korm ányzását, ahol ön államtitkár volt, tisztelt frakcióvezető úr! Államtitkár volt; ha úgy tetszik, benne volt ebben, amit most felolvasok. “Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfélkét évet. Teljesen világos volt (Dr. Bárándy Gergely: Azt hittem, valami új!) , hogy amit mondunk, az nem igaz.” Folytatom, mit műveltek még, idézem az ön miniszterelnökét, akinek a munkáját ön segítette. (Dr. Józsa István: 2006!) “Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni, úgy, hogy nehogy a választási kamp ány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük.” És végül lakonikus rövidséggel: “Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este.” Ön akar ezek után kioktatni bennünket? (Dr. Józsa István: Délben nem! - Nagy taps a kormányp ártok padsoraiból.) Ami az ország állapotával összefüggő megjegyzéseket illeti, sajnálom, hogy nem méltányolják azt az erőfeszítésemet, amelyet három év óta folyamatosan teszek ennek érdekében, hogy (Dr. Józsa István: Simicskának jobb legyen!) egyszerre pr óbáljam elérni, hogy a hazánk, a magyar emberek szembesüljenek a tényleges, a valóságos és nagyon nehéz helyzettel, és egyszerre próbáljam életben tartani a reményt, hogy van értelme annak, hogy minden reggel felkelnek, korán kelnek, elmennek dolgozni, meg dolgoznak a fizetésükért, és kis pénzből próbálják eltartani a családjukat. És hozzájuk próbálunk beszélni (Dr. Bárándy Gergely: Így igaz, a választások közelednek!) mi itt a kormánypárti oldalon, hogy igen, ennek van értelme. Ebből a mai helyzetből ki fog unk jutni. Nem csoda révén, nem hitelekkel, mert úgy nem megy, hanem a saját erőfeszítéseinkkel. Ezt próbáljuk tenni. Önök ezzel szemben mindenről elmondják, hogy minden rossz. Minden rossz! (Dr. Bárándy Gergely: Csak arról, amit csinálsz! - Közbeszólá s az MSZP padsoraiból: Ha egyszer úgy van!) Rossz a rezsicsökkentés, rossz a devizahitelesek megmentése, rossz a reálbéremelés. Nem jól van a helyi gazdaságban; igaz, hogy 750 milliárdot éppen most vittek el hitelként a Nemzeti Bank programjából, de ez önö ket nem zavarja! Amit önök csinálnak, azzal nem nekünk ártanak, ezt húsz éve figyelem egyes képviselőtársaim esetében. Önök az embereket akarják lebeszélni arról, hogy van értelme annak, amit csinálnak. Önök a saját hazájuk ellen beszélnek, nem a kormánnya l szemben, tisztelt szocialista képviselőtársaim! (Közbekiáltások a kormánypártok padsoraiból: Így van! Így van! - Nagy taps.)
