Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 14 (310. szám) - Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1522 szabályozás kérdésköréhez illeszthető hozzá. De szeretném jelezni azt is, hogy nemcsak a 45 év és most már az 50 fele ttiek, hanem ugyanúgy, mondjuk, a fiatal korosztályt érintő vagy épp a hátrányos helyzetű sajátosságokkal megáldott személyek támogatási rendszere is ilyenképpen formálódhat. Ha lemondunk a 45 év felettiek munkaerőpiaci helyzetének specifikus kezeléséről, akkor nagy hibát követünk el, mert téves az a hit, ami arról szól, hogy a munkaerőpiaci folyamatok tekintetében a 45 és az 50 közötti korosztály vonatkozásában olyan mértékű és szintű pozitív változások zajlanak a társadalomban, amelyek azt segítenék, va gy azt a helyzetet hívnák életre, hogy itt már nincs tennivaló. Nem így van. Ez az a korosztály, amelyik tekintetében a fiatalok mellett még a munkaerőpiaci mozgás, a mobilitás tekintetében a hajlandóság megvan, és ők azok, akiket még a munkaerőpiac, nem a magyar, hanem a külföldi munkaerőpiac is hajlandó és képes felszívni adott esetben. Tehát az ő foglalkoztatási helyzetük pozícióváltása nem a magyar kormány jóvoltából fakadóan javul adott esetben, statisztikai értelemben vetten, hanem pont abból fakadóa n, hogy a határon kívül is többen munkatevékenységet tudnak végezni, hála istennek legalább ott, ha már itthon nem is. Ha lemondunk arról, hogy 45 felett specifikus eszközöket használjunk, akkor esélyvesztetté válik ez a korosztály. Ezért ezt nem tartjuk s em ésszerűnek, sem célszerűnek, és újabb problémák kialakulását hordozza magában vagy hozza magával az elkövetkezendő időszakra nézve. Ezért most is azt javasoljuk a módosító indítványon keresztül, hogy fontolja meg a kormány, hogy feltétlenszerűen ragaszk odike ahhoz, hogy ezeket a pozitív diszkriminációkat alkalmazza, használja az elkövetkezendő időszakban is ezen korosztály tekintetében. Itt lejárt a második 6 percem. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Jól látom a mozdulataiból, hogy kér még időt, képviselő úr? (Jelzésre:) Öné a szó. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ebben a 6 percben pedig be fogom fejezni a módosítókat érintő kiegészítő gondolatokat. Három dolgot említek még, a 8. és a 9. módosítóhoz illesztetten, és a 10. módosítóhoz illesztetten. Szintén elhangzott itt az előbbiekben az, hogy bizonyos értelmű etnikai hovatartozások tekintetében a szabályozás kérdésköre, ugye, itt az Európai Szociális Alap felhasználásához illesztett nyilvántartás kérdéséről van szó, hogyan és miképpen értelmeződjé k. Különleges adatok kezeléséről van szó, a munkaerőpiaci támogatások tekintetében, a hazai célmeghatározások alapelvei, az adatgyűjtés és annak felhasználási köre. Nekem, nekünk nem azzal van a bajunk, hogy e tekintetben az Európai Szociális Alaphoz ille sztett források felhasználása kapcsán tudott legyen az, hogy kikhez illeszkedik a források felhasználása. Nem ezzel a van a probléma. A probléma sokkal inkább azzal van, hogy az adathalmaz, amely tekintetében az adatgyűjtések bekövetkeznek, a későbbiekben hogyan és miképpen kerül felhasználásra. És ennek garanciái, ennek követelményrendszere nem látható megint csak, hogy hogyan és miképpen fog összeállni. Tehát a kérdések, a kritikai észrevételek e tekintetben fogalmazódnak meg. Azt szeretnénk, ha a kormány arra adna biztosítékot, hogy az adathalmaz felhasználása teljes jogszerűség keretei között történik, és nem politikai indíttatással, politikai szándékok érvényesítése céljából. A 9. módosításnál a közalkalmazottak jogállásáról szóló módosítás az, aminek v onatkozásában úgy érezzük, hogy egy határidő módosítására kellene sort keríteni. Nem 2014 márciusában, hanem mi 2014 júniusára tettünk javaslatot. Egyrészt azért, hogy legyen normális felkészülési idő, mert azt tapasztaljuk, hogy a törvények életre hívódás a ma Magyarországon úgy zajlik, hogy sem háttérszámítások, sem egyeztetések sokasága, aminek meg kellene történni, mondjuk, egy ilyen típusú törvény módosításánál, nem zajlik le, hanem pont ebből kifolyólag egyéni képviselői indítványok sokaságával, törvén ymódosítási javaslattal realizálódik. Egyszerűen csak és azért, hogy ki lehessen kerülni a szükségszerű egyeztetéseket, és hát persze ilyen értelemben a háttérmuníciókat,
