Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 8 (309. szám) - Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1325 bérjövedelmek után fizetett személyi jövedelemadóban való részesülés kapcsán megmutatja, hogy hány an voltak munkában ilyenolyan formában, akár egy órát elérő módon egy adott héten. Tudja, mennyi volt ez? Megmondom önnek segítségképpen, mert megígértem: 3 millió 771 ezer fő volt 2012ben. Szeretném jelezni önnek, hogy ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ki mutatásait nem tekinti hitelesnek, akkor nem tudom, mi az, ami hiteles lehet, hiszen ez nem másról szól, mint a munkaviszonyból származó bérjövedelmek utáni személyi jövedelemadót megfizetők létszámát mutatja meg. Azt is szeretném önnek mondani, hogy az ön ök kormányzásának az időszaka 2012re azt hozta, hogy nőtt azoknak a száma, akik a minimálbér alatt és a minimálbéren kerestek. Ennek is van konkrét, kézzelfogható számadata, megmondom ezt is önnek: 1 millió 263 ezer főt hoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a mi gyakorlatilag a munkaviszonyból származó bérjövedelem utáni személyi jövedelemadóbefizetés 3 millió 771 ezres főjéhez viszonyítva 33 százalékot tesz ki, azaz minden harmadik ember vagy a minimálbért, vagy a minimálbérnél kevesebbet keresett. Hozzátesze m, ez növekedett az azt megelőző évhez képest. Úgy növekedett, miközben csökkent azoknak a száma, akik a személyi jövedelemadóbevallás tekintetében munkajövedelemből származó bért vallottak be. Hozzáteszem azt is, hogy mondjuk, a 456 millió forintos meg afeletti jövedelmeknél pedig nőtt azoknak a száma, akik ebbe a sávba estek, magyarul: az önök idézőjeles szociálpolitikája azt hozta, hogy ahol szegénység volt, ott még nagyobb szintű szegénység alakult ki, ahol pedig a jólét adott volt, vagy a jobb lét l egalább adott volt, ott pedig a még jobb lét alakult ki. Önök nem ott segítettek, ahol segítő kezet kellett volna nyújtani; azoktól az emberektől elfordultak, azoknak a segítségért nyúló kezeit eltolták maguktól. Még egy érdekes adatot szeretnék önnek mond ani, ha már mutatószámokat terjesztenek elő ezen törvénytervezet keretei között, ez pedig az, hogy éves átlagban Magyarországon 2012ben az egyes emberre jutó megszerzett bérjövedelem 2 millió 30 ezer forint környékén volt, azaz visszaosztva havi szintre e z 170 ezer forintos bruttót jelent. Tudja, ez nem az, ami az átlagkereset összege. Más az átlag meg más a mediánátlag. Tehát azt szeretném önnek mondani, hogy most már elég sok kapaszkodót nyújtottam. (Dr. Czomba Sándor: Megtisztelő.) Államtitkár úr, azért beszélek ön felé, mert tudom, hogy elmélyed ebben a kérdéskörben, és ha már segítő szándékkal nyúlok a kérdéshez, akkor azt gondolom, hogy ezt kell hogy megosszuk egymással. Tehát egy szó mint száz, én azt szeretném ezekkel az adatokkal jelezni, ami a KSHtól, a GKItól, a NAVtól származik, hogy nem mutatószámok bevezetésére kellene feltétlen módon sort keríteni, hanem a foglalkoztatás bővítését kellene megtenni. Olyan gazdaságpolitikát kellene csinálniuk, amely gazdaságpolitika hiteles és kiszámítható, a minek az az eredménye, hogy a tőke - mindegy az, hogy határon kívüli vagy határon belüli tőke - ne jöjjön Magyarországra, és ne elhagyja az országot; az itt kerüljön befektetésre, mert annak az a következménye, hogy foglalkoztatásbővülés következik be. Az önök munkásságának meg az az eredménye, hogy 30 százalékkal több mikro- és kisvállalkozás csuk be ebben a negyedévben, mint egy évvel ezt megelőzően, foglalkoztatáshoz illesztetten nyilván ennek hasonló kihatásai vannak. Persze, a munkanélküliellátás r endszerébe nem kerülnek be ezek az emberek, vagy csak nagyon rövid időre, mert onnan a lehetőség szerinti leghamarabb kitaszítják őket. Összességében tehát ennek a törvénytervezetnek a kérdéseihez illesztetten annyit szeretnék jelezni, nem a saját érdekeik hez illesztett, ahhoz kovácsolt mutatószámrendszer kialakítását kellene megtenni, hanem - még egyszer mondom - a foglalkoztatás bővítésére kellene sort keríteni. Ráadásul úgy kellene mindezt megtenni, hogy ne a rendeleti kormányzás erősödjék ezen törvényte rvezeten keresztül is, hanem a valamikor jól működő, ma még valahogyan működő munkaügyi hálózat
