Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA (Fidesz):
1110 átalakulásának, egyesülésének és szétválásának azokat a kérdéseit, amelyek minden jogi személytípusnál azonos módon vetődnek fel.” Ez ne m jelenti azt, hogy a szabályozás általánosságban megengedné minden jogi személy számára bármilyen irányban a státusváltozást. Arról, hogy egyes jogi személy típusok milyen más jogi személlyé alakulhatnak át, illetve milyen jogi személyekkel vagy milyen jo gi személyekké való szétválásuk lehetséges, az adott típusra vonatkozó szabályoknak kell rendelkezniük. Az általános szabályok akkor kerülnek alkalmazásra, ha valamely jogi személy átalakulást, egyesülést vagy szétválást határoz el. A jövőben az átalakulás kizárólag a jogi személy típusának, formájának megváltoztatását jelenti, vagyis az úgynevezett formaváltást. Az egyesülés, szétválás önállóan megjelenő szervezeti változások. A Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gazdasági társaságokról, a szövetkezetekről szóló törvény, ebből következően meg kell alkotni az eljárások lebonyolításához szükséges szabályokat a Ptk. hatálybalépését követő időszakra. A Ptk. hatálybalépésével szükségessé válik a jelenlegi gondnokolti nyilvántartási rendszer fel ülvizsgálata is, és egy új nyilvántartás megteremtése. E célt szolgálja a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló T/12096. számú törvényjavaslat, amely tartalmazza a gondnokoltak nyilvántartásával összefüggő rendelkezéseket és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó új szabályokat. A Ptk. új jogintézményként vezeti be az előzetes jognyilatkozat tételét. Mivel az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához, szüksége s e két nyilvántartás összehangolt szabályozása. Ahhoz, hogy a gondnoksági reform eredményes legyen, szükséges tehát egy naprakész, működőképes gondnoksági nyilvántartási rendszer kialakítása. A javaslat adatszolgáltatás tekintetében kibővíti a közvetlen h ozzáféréssel az adatok megismerésére és kezelésére jogosultak körét, a hatóságok számára biztosított közvetlen hozzáféréssel pedig az adatigénylés gyorsabban és hatékonyabban, postaköltségek megtakarításával valósulhat meg. Az előzetes jognyilatkozatok nyi lvántartását és a gondnokoltak nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal elnöke fogja működtetni. A Ptk. által bevezetett rendelkezések következtében a cselekvőképesség részleges korlátozása esetében minden esetben ügyköröket kell majd az eljáró bíróság nak meghatároznia. Az előzetes jognyilatkozatban a Ptk. szerint a nagykorú, cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet eg yes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni a nyilvántartásba, de érvényességének nem feltétele az országos nyilvántartásba való bejegyzés. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvő képesség korlátozásáról szóló ítéletben rendelkezik. (12.30) A jogalkotói szándék egyértelműen arra ösztönzi az eljáró bíróságot, hogy a lehető legjobban érvényesüljön az előzetes jognyilatkozatot tett személy akarata. A negyedik törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló T/12097. számú törvényjavaslat. Ahogyan a Ptk. alapvető változásokat eredményez a polgári jog számos területén, így a dologi jogban is. A szomszédjogok tárgykörét a régi Ptk. a magyar történeti hagyomán yt megtartva részletesen és kazuisztikusan szabályozta. A Ptk. azt a megoldást választotta, hogy a szomszédjogok körében csak a magasabb szintet képviselő előírásokat tartotta meg. A mellőzött rendelkezések azonban az ingatlantulajdonosok egymás közötti vi szonyainak konkrét élethelyzeteit szabályozzák, az állampolgárok mindennapjait érintik, ezért megfelelő felülvizsgálat alapján történő korszerűsítéssel indokolt a megtartásuk a jogrendszerben, úgy látjuk, hogy a kérdéseket jogforrási szempontból csak törvé nyi szinten lehet szabályozni. Tehát a javaslat a Ptk.val együtt alkalmazandó, az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyainak rendezésére speciális szabályokat megállapító törvényt alkot úgy, hogy az eddig kialakult rendszert és hatályos szabályait a lapvetően nem változtatja meg.
