Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1108 másik társaság, a szétválásban érintett másik fél pedig vígan mű ködik tovább, és röhögnek az állam, illetve az adófizető polgárok képébe. Ezt a lehetőséget be kell zárni. Ne legyen arra mód, ha ez a kormány komolyan gondolja azt, hogy a közösségi érdeket előbbre valónak tartja a magánérdeknél, akkor nem elfogadható oly an szabály, amivel a különböző közösségi korlátozásokat vagy éppen a közösségi előírások megszegéséért kiszabott bírságokat így ki lehet kerülni. Ne fordulhasson elő Magyarországon az, hogy ha valaki kárt okoz a természeti örökségben, ha valaki bundázni ak ar közbeszerzési eljárások során, és ezért hatósági korlátozás, tilalom éri, egy egyszerű, olcsó jogi trükkel ez alól ki tudjon bújni. Ha ez lehetséges, gyakorlatilag menlevelet adunk azoknak, akik a zavarosban kívánnak halászni, és akiknek semmi nem drága , sem a természeti örökségünk, sem pedig a közpénzek. Természetesen itt én is kénytelen vagyok kitérni arra, amire előttem szóló Staudt képviselőtársam már említést tett, hogy nem biztos, hogy szerencsés az, ha a szétválásra, átalakulásra, egyesülésre vona tkozó szabályok az új Ptk.tól, tehát így a társasági jogi szabályoktól elválasztva kerültek kodifikálásra. A kiszámíthatóság, a jogbiztonság azt kívánná, hogy a társasági jogi szabályokat, így a társaságiformaváltozásra vonatkozó szabályokat, a társasági jogi jogutódlásra vonatkozó szabályokat egy helyen rendezze a jogalkotó. A gondnokolti nyilvántartásról, illetve a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvényjavaslatról alapvetően kedvező a véleményünk. Azt gondolom, hog y ezek jól előkészített, kimunkált szakmai javaslatok. A szomszédjogi és a tulajdonjog korlátairól szóló szabályoknál meg kell említenem azt is, hogy itt olyan jogintézményekről van szó, amelyek annak idején, a hetvenesnyolcvanas években, amikor környezet védelmi szabályozás jószerével még nem létezett Magyarországon, gyakorlatilag az egyetlen jogi lehetőséget adták az emberek számára, hogy az őket sértő, zavaró, veszélyeztető környezetszennyező magatartásokkal szemben felléphessenek. A gondnokolti nyilvánt artásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban viszont el kell mondanom azt, hogy a szabályozással kapcsolatos kritikánk itt is visszavezethető a Ptk. vonatkozó könyvével kapcsolatos kritikánkra. Ha már megtett egy eléggé jelentős fordulatot a parlament a gondnokságra vonatkozó szabályoknál az új Ptk. elfogadásával… Hiszen való igaz, ezt ne hallgassuk el, egy jelentős előrelépés történt, hiszen ma már nem kivételes esetben lehet ügycsoportra vonatkozóan dönteni a bíróságnak, hanem fő szabály szerint a bírós ágok csak úgy helyezhetnek valakit gondnokság alá, ha megjelölik, hogy milyen ügycsoportban kívánják a cselekvőképességet korlátozni; ez egy jelentős előrelépés. Viszont ennél többre lett volna szükség, főként a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján. Ma továbbra is a helyettes döntéshozatal a fő eszköz és a fő intézmény, és a támogatott döntéshozatal ehhez képest alárendelt. Ez nem jól van így, egy igazán, hogy úgy mondjam, humanista jogpolitikai fordulat azt kívánná, hogy Magyarországon a nemzetközi egy ezményeknek megfelelően a támogatott döntéshozatalé legyen a fő szerep. Végezetül szeretnék szót ejteni arról, hogy a gondnokolti nyilvántartással kapcsolatban pontosan az intézmény humanizálása érdekében egy konkrét javaslattal élnénk. Nevezetesen, a javaslat rendelkezik ugyan az átmeneti időkről, tehát hogy a kötelező felülvizsgálatot a törvény hatálybalépése előtt már gondnokság alá helyezett személyek esetében mikor kell elrendelni, ugyanakkor rendkívül méltánytalan határidők következ nek ebből a szabályból. (12.20) Miről van szó? A felülvizsgálatnál a törvényjavaslat által meghatározott ötéves periódus három évre történő lerövidítésére teszünk javaslatot. Ennek az a célja, hogy különösen a régebbi gondnokság alá helyezéseknél humanizál ja az új szabályoknak való megfelelés átfutását, és ne fordulhasson elő, hogy a cselekvőképesség - LMP által határozottan ellenzett - teljes kizáró korlátozásától a kötelező felülvizsgálatig jóval több, mint az új Ptk.ban meghatározott maximum tíz év teli k el. Arról van tehát szó, hogy miközben az új Ptk., egyébként nagyon helyesen, előír egy kötelező felülvizsgálati időtartamot, szerintünk túl hosszan, és magával a kizáró gondnokság intézményével
