Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1102 Tisztelt Országgyűlés! Túlléptem azt az időt, amit eleve ebben el akartam mondani. Tisztelettel azt kérem, hogy a p olgári törvénykönyvet szíveskedjenek ezekkel a kiegészítésekkel tudomásul venni, és a most előterjesztett négy darab törvényjavaslatot a Ház szíveskedjen elfogadni. Mi mind a négy törvényjavaslatot támogatjuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányp ártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik vezérszónoka Staudt Gábor képviselő úr. Öné a szó. DR. STAUDT GÁBOR , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az új Ptk.t az Ors zággyűlés 2013. február 11én fogadta el. Az átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat beterjesztését nagy várakozás előzte meg, immár egyébként három hete előttünk fekszik az erről szóló törvényjavaslat. Amit összességében és legelős zör el kell mondani, hogy a javaslat tartalmilag alapvetően gondos, kidolgozott javaslat - hangsúlyozom, hogy tartalmilag. Ettől függetlenül viszont azt az utat, ami ki volt jelölve ezen javaslatok megalkotóinak, tehát hogy töltsék meg tartalommal, néhol v iszont nem tudjuk elfogadni, vagy egy kicsit másképp kellett volna kodifikálni. Mire is gondolok? Az a dogmatika, amivel az új Ptk. készült - és amiről már egyébként vitatkoztunk itt a tisztelt Házban, hogy melyek azok a területek, amelyeket be kell építen i egy ilyen gigakódexbe, ha szabad így fogalmaznom, melyek azok a területek, amelyeknek adott esetben részletesen is benne kell foglaltatniuk, és melyek azok a területek, amelyek bár megemlítésre kerülnek, de csak általános szabályként kerülnek bele ebbe a z új kódexbe. Úgy gondoljuk, hogy azért néhol arányt tévesztett az Országgyűlés, és az ebben az esetben is előttünk fekvő négy törvénynél fel lehet emelni a kritika hangját, hogy ez feltétlenül külön törvényben kelle hogy megjelenjen, illetőleg ha már kül ön törvényként jelennek meg, akkor nem minden esetben gondoljuk azt, hogy ezt egyben, egy csomagban kellene tárgyalni a Ház előtt. Az átmeneti rendelkezések esetében ez még rendben van így, de egyéb joganyagok, mondjuk, a gazdasági társaságok vagy a szomsz édjogok esetében bizonybizony olyan külön jogterületekről van szó, amelyeket talán méltóbb lett volna külön javaslatként behozni; annál is inkább, mert itt az Országgyűlés néha egysoros törvénymódosításokat tárgyal, és gyakorlatilag tartalmilag ennél sokk al kisebb vagy kevesebb joganyag is a tisztelt Ház elé került. Példaként megemlíthetném azt, hogy a szomszédjogok esetében - amire ki fogok térni - tíz paragrafusról van szó. Erre a néhány oldalra nem lehet azt mondani, hogy egy mamutkódexben ne fért volna el, és úgy gondolom, hogy a jogkövető állampolgároknak a könnyebb jogértelmezését is és a jog fellelését is segítené, ha egy helyen, a polgári törvénykönyvben megtalálnák azokat a viszonyokat, amelyeknek ők jobb esetben meg szeretnének felelni. Például a szomszédjogok pont egy ilyen terület, ahol nap mint nap emberek millió szembesülnek azzal, hogy esetleg szeretnék tudni, hogy milyen jogaik vannak vagy milyen viszonyokban kell a polgári törvénykönyv alapján a szomszédjaikkal együtt élniük. Abban az esetbe n, ha ezt még egy külön törvényben kell keresgélniük és a Ptk.ban ez nem foglaltatik benne, akkor lehet, hogy az ügyvédek dolgát megkönnyítjük olyan szempontból, hogy biztosan több ügyfelük lesz, de nem gondolom, hogy ez lenne a cél, hogy feltétlenül csak az ügyvédekhez tereljük a jogkövető állampolgárokat. Persze az se rossz - mondja itt Schiffer képviselőtársam , de induljunk ki abból, hogy a legjobb, ha a jogkövető állampolgárok megtalálják azokat a jogszabályokat, amelyek őket érintik. Ezeket így felv ezetőként mindenképpen szükségesnek tartottam elmondani. Néhány konkrét példával szeretnék élni, hogy melyek azok a pontok - először az átmeneti rendelkezések esetében , amelyeknél még finomítani lehetett volna, vagy esetleg nem értjük, hogy miért így ker ültek bele a törvényjavaslatba.
