Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STEINER PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1099 nem a legveretesebb és legfontosabb jogi problémá k tükröződnek vissza, hisz azt kell elrendezni, hogy mikor van egy jogügylet hatályban, mikor milyen jogszabályt kell alkalmazni, mikor kell egy nyilvántartást megfelelően bevonni, integrálni a rendszerbe, mi van a régi nyilvántartással; ezek mindmind nag yon fontosak és precíz munkát igényelnek, tehát félreértés ne essék, nem degradálni akarom ennek a munkának a minőségét, csak azt állítom, hogy nem arról van szó, hogy olyan társadalmi vita bontakozhat ki, mint például az élettársi kapcsolatok megítélése k érdésében. Ezért e leíró jogszabályok esetében a tartózkodásunkkal azt fejezzük ki, hogy szakmailag persze értjük ezeknek a szabályozásoknak a lényegét, ugyanakkor, miután semmilyen olyan probléma nem oldódott meg időközben és nem változott meg, amely miat t végül is a polgári törvénykönyvet az előzetes vezérszónoki bejelentés ellenére, sajnos a kialakult politikai vita miatt nem tudtuk megszavazni, ezért ezeket a jogszabályokat sem fogjuk megszavazni, tartózkodni fogunk ezeknek a jogszabályoknak a szavazásá nál. Van két kérdés, amelyekről külön szeretnék néhány mondatot szólni. Az egyik a gondnokság alá helyezés szabályaival kapcsolatos. Szerintünk elfogadhatatlan - itt van egy kimutatás - az, hogy egy 2010ben gondnokság alá helyezett polgár felülvizsgálatár a legközelebb 2018ban kerülhet sor a jogszabály szerint. Egyébként sem támogatjuk a teljes gondnokság alá helyezést, kizárólag az ügycsoportos megoldást tudjuk elfogadni, de hogy ilyen sokáig nincs lehetőség a bírósági ítélet, illetve a határozat felülviz sgálatára, ez helytelen megoldás, ebből következően nem fogjuk tudni támogatni. A másik, amit szeretnék kiemelni, azért is - kérem képviselőtársaimat, hogy itt legyenek egy kis türelemmel , mert azt gondolom, a nagy vita után helye van ennek a kérdésnek a parlamenti jegyzőkönyvben. Emlékeztetem képviselőtársamat, hogy milyen komoly vita volt az élettárs, illetve a bejegyzett élettárs kérdésében, és emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy politikai döntés született, ennek megfelelően a kötelmi könyvbe, a zaz a szerződéses jogba került az élettársi kapcsolat. A törvényes öröklés rendjében nem örökölhetnek egymás után az élettársak, és az élettársi tartás feltétele lesz legalább egyéves együttélés mellett a közös gyermek, az azonos neműek bejegyzett élettárs i kapcsolata pedig kikerült a polgári törvénykönyvből. Ez volt az a politikai döntés, amit az imént megemlítettem, de semmi más nem történt, mint hogy a Kereszténydemokrata Néppárt ideológiai okokból megzsarolta a nagyobbik kormánypártot, és a szakmai kons zenzus ellenére ideológiai alapon beerőltette ezeket a szabályokat a polgári törvénykönyvbe. A kodifikációs főbizottság vezetője, Vékás Lajos professzor úr a Magyar Jogban megjelentetett egy cikket, amelynek néhány mondatát hadd idézzem itt, azért is, hogy bekerüljön a parlamenti jegyzőkönyvbe. “A közfelfogás változásait ebben a fontos társadalmi kérdésben a magánjognak is követnie kell, és az élettársakat egymással szemben jogi védelemben kell részesíteni. Ma több százezer ember él házasságkötés nélküli pá rkapcsolati formában, élettársi kapcsolatban, és a megszületett gyermekek több mint 40 százaléka származik ilyen kapcsolatból. A közjogi szabályok, a szociális ellátásra, a társadalombiztosításra - s a többi - vonatkozó rendelkezések fokozatosan követték e társadalmi fejleményeket, és jogkövetkezményeket fűztek az élettársi együttéléshez. (11.30) A magánjogi szabályozás viszont nem vett tudomást e társadalmi változásokról. Az 1959es Ptk. 1978 óta is kizárólag a vagyonjogi kérdések tekintetében ismeri el az élettársi kapcsolatot: a polgári jogi társaság sajátos alakzataként a kötelmi jogban rendelkezik e jogviszonyokról. A családjogi törvény pedig mindmáig nem fűzött családjogi következményeket az élettársi együttéléshez, és a Ptk. sem kapcsolt hozzá törvény es öröklési konzekvenciákat. Ez a meghaladott felfogást tükröző, felemás jogi megoldás azzal a következménnyel is jár, hogy a közjogi szabályokban biztosított állami gondoskodás kiterjed az élettársakra, de a magánjogilag szabályozott horizontális viszonyo kban, ahol az egymás és a közös gyermek iránti felelősség követelménye kell hogy megjelenjen.” Nem ismertetem tovább, tisztelt képviselőtársaim, ezt a cikket, csupán szerettem volna felhívni rá a figyelmet, hogy Vékás professzor úr ebben a cikkében világos an kimondta: a Fidesz és a KDNP
