Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1095 telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog teher alóli mentesítése lehetőségét. A bírói gyakorlat beépítésével törvényi szinten szabályozza azt az esetet is, amikor az uralkodó telek tulajdonosa ingatlannyilvántartáson kívül szerez telki szolgalmi jogot, hiszen a tulajdonjogon kívül a telki szolgalmi jog az egyetlen olyan dologi jog, ami elbirtokolható. Ilyen esetben igényt tarthat arra, hogy a bíróság állapítsa meg a telki szolgalom fennállását és tartalmát, valamint a telki szolgalmi jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére is igényt tarthat. A gondnokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása körében az új Ptk. hatálybalépésével szükségessé vált a jelenlegi gondnokolti nyilvánta rtási rendszer felülvizsgálata és egy új nyilvántartási rendszer megteremtése is. Ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő, a gondokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló T/12096. számú törvényjavaslat. A gondnokoltak, illetve az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásával kapcsolatos törvényjavaslat összehangoltan szabályozza a gondnokság alá helyezett személyek nyilvántartására és az előzetes jognyilatkozatot tevők nyilvántartására vonatkozó szabályokat, egyrészt mert az új Ptk. új jogin tézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat tételét, amelyben a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeni korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet e gyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan, másrészt mert az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához, ily módon a gondnokság alá helyezéshez. A törvényjavaslat szerint az elektronikus nyilvántartás ok működtetésére kijelölt szerv az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az adatkezelési feladatok viszont megoszlanak a hivatal elnöke és a járásbíróságok között, hiszen a járásbíróságok vezetik be a nyilvántartásokba a törvény által meghatározott adatokat, a z adatszolgáltatást a nyilvántartásokból azonban az OBH elnöke végzi. Az Országos Bírósági Hivatal gondnokolti nyilvántartásából az erre kijelölt hatóságok közvetlenül jogosultak majd adatok megismerésére és kezelésére. A nagykorú személyek védelme érdekéb en bevezetett előzetes jognyilatkozatban tehát a nagykorú, még cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Ezt is be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyil vántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik, amit ugyancsak be kell jegyezni az OBH által működtetett előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. A javaslat hatálybalépésével hatályát veszti a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló - jelenleg hatályos - 2010. évi XVIII. törvény, a javaslat alapján a hatálybalépést követő hat hónapon belül hivatalból kell gondoskodni arról, hogy - összhangban az új Ptk .val - a megváltozott elnevezésű cselekvőképességi kategóriák a nyilvántartásba átvezetésre kerüljenek. A harmadik törvény, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló T/12095. számú törvényjavaslat tartalmazza az idevonat kozó részletszabályokat is, ugyanis az új Ptk. ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban csak a legfontosabb garanciális szabályokat emelte át. A részletszabályok rögzítik például, hogy az átalakulás szabályai képezik a modelleljárást a közös szabályok között, és ehhez képest meghatározza a törvényjavaslat az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó szabályokat, majd az egyes jogiszemélytípusokra, gazdasági társaságokra irányadó különös szabályokat. A javaslat a gazdasági társaságokra és a szövetkezetekre vonatkozó szabályozást tartalmazza, hiszen a Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a jelenleg hatályos gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény. Az alapítványokra, egyesületekre vonatozó szabál yok pedig a civil szervezetekről szóló jogszabályokba kerülnek majd bele.
