Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
1093 nem változtatja meg, és nem vezet be új jogot. A törvényjavaslat egyik lényegi eleme az előírások logikailag áttekinthető és következetes szerkezetben történő megjelenítése. A külön törvényben történő szabályozás ugyanakkor l ehetőséget biztosít a hatályos szabályok felülvizsgálatára és időszerűvé tételére a gyakorlati tapasztalatok és igények alapján, hogy az irányadó magatartásokat megfelelően strukturált és a hétköznapokban könnyen alkalmazható, egyértelmű szabályrend írja e lő. Erre figyelemmel egységesült a terminológia, és számos alkalmazási szabály került beépítésre. Fontos megemlíteni, hogy a törvényjavaslat az alaptörvény hatálybalépését követő jogi környezethez igazítva megtartja azt a hatályos szabá lyt, amely lehetővé teszi más törvény, alacsonyabb jogforrási szinten álló jogszabály, különösen önkormányzati rendelet, illetve a felek megállapodása számára, hogy a törvény szabályaitól eltérjenek. A szomszédjog tárgyköre miatt fontos, hogy a merev előír ásokkal szemben a felek az egyes kérdéseket egyéni szempontjaikra, valamint egyéb ágazati, illetve helyi viszonyokra figyelemmel szabadon rendezhessék. A törvényjavaslat ugyanakkor - a szoros tartalmi kapcsolat folytán - külön alcímben rendezi a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló, több telek által létrejött tényhelyzetben az ingatlanokra vonatkozó használati jogok jogi sorsát is. Erre vonatkozó egyértelmű törvényi előírás jelenleg a magyar jogrendszerben nincs, ezért ez jelentős, a napi gyakorlatot segítő újításnak tekinthető. A törvényjavaslat kiemelt figyelmet szán a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosa érdekeinek védelmére, ezért korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a kötelezett számára a tényhelyze t változása miatt tehernövekedés állna elő, valamint szabályozza a használati jog jelentette teher alóli mentesítés lehetőségét. Tisztelt Ház! Az említett törvényjavaslat áttekinthetően szabályozza a Ptk.val együtt az ingatlantulajdonosok egymás közötti v iszonyainak egyes konkrét élethelyzeteit, abból a célból, hogy a Ptk. 2014. március 15ei hatálybalépését követően is az eddig kialakult szabályok szerint, megfelelő jogi iránymutatás alapján rendezhessék a jogalanyok az életviszonyaikat. Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslatok megvitatását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm államtitkár úr expozéját. Tisztelt Országgyűlé s! Most az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ötperces időkeretben. Megadom a szót Székyné dr. Sztrémi Melindának, a bizottság előadójának. SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság szeptember 30án, 5. napirendi pontként, összevontan tárgyalta a négy törvényjavaslatot, amelyek az új Ptk. hatálybalépése miatt felmerülő jog alkotási feladatok végrehajtásának tesznek eleget. A bizottsági ülésen az ellenzék úgy döntött, hogy kisebbségi előadót nem állít, ezért igyekszem röviden összefoglalni a bizottsági ülésen elhangzottakat. A vitában részben koncepcionális, részben részletek re vonatkozó kérdések és vélemények fogalmazódtak meg mind a négy törvény vonatkozásában. A négy törvényjavaslat és az új Ptk. viszonyát fejtegették a bizottsági tagok, illetve az együttes általános vita indokoltságát, indokait vitatták meg, hiszen a szabá lyozási koncepciónak éppen az a lényege, hogy az új Ptk. az egyes jogintézményeknek csak a lényegi elemeit tartalmazza, a részletek szabályozása önálló jogszabályokban realizálódik. A magánjogot teljesen átfogó kódex hatálybalépéséhez majd’ egy tucat törvé ny kapcsolódik; ezek közül van most négy a parlament asztalán. A bizottság többsége mind a négy törvény tárgyalását támogatta, és általános vitára alkalmasnak tartotta. A T/12094. számú esetében 18 igen szavazattal és 6 tartózkodás mellett, az egyes jogi s zemélyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló T/12095. számút 23 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett, a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló
