Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - MANNINGER JENŐ, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TUKACS ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1084 számú törvényjavaslatot megvitatni, majd ezt követően - a kormány törekvéseit támogatva - azt elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm az időt, elnök úr, és köszönöm az önök figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és az ott megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Manninger Jenőnek, a gazdasági és informatikai bizott ság előadójának. MANNINGER JENŐ , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament nemrégiben fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetéről is szóló törvé nyt, ehhez kapcsolódik a mostani előterjesztés, amelynek az a célja, hogy a megfelelő anyagi eszközöket a törvény végrehajtása érdekében biztosítsa. A bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők részéről is elhangzott, hogy a magyar kis- és középvállalkozó i szféra üdvözli, hogy a takarékrendszer átrendeződik, átstrukturálódik, mert a vidéknek, a vidék vállalkozói rétegének szüksége van egy ilyen bankra. Így a törvényjavaslatot ennek szellemében támogatta a többség, és a gazdasági és informatikai bizottság 1 8 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és egy tartózkodással támogatta a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Most megadom a szót Tukacs Istvánnak, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ism erteti. TUKACS ISTVÁN , a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottságban az ellenzéki képviselők nevében azt az álláspontot fejtettem ki, hogy az előttünk fekvő előterjesztést nem tudjuk támogatni, mivel előzményeként a parlamenti kétharmad által elfogadott törvény kényszerintegrációról szól, egy olyan típusú beavatkozásról a takarékszövetkezetek életébe, amire eddig még példa nem volt. Ebben a v itában tehát nem az előttünk fekvő előterjesztésről soroltunk fel érveket, nem arról, hogy kiderült, hogy a kényszerintegrációban költségek merülnek fel, és ahhoz még több pénz kell, hanem azt a törvényt vetettük kritika alá, amely előzményeként szolgált a z előttünk fekvő előterjesztésnek. Ez a törvény pedig egy olyan erőszakos integrációt valósít meg a takarékszövetkezetek életében, amit a takarékszövetkezetek tagjai nem kértek, nem akartak és folyamatosan tiltakoztak ellene. Kormánypárti oldalról felmerül t természetesen érvként, hogy ezt az integrációt azért kellett megvalósítani akár ilyen kierőszakolt módon is, mert két takarékszövetkezet esetében - ezek a soltvadkerti és a Jógazda nevű takarékszövetkezetek voltak - veszélybe került a betétesek pénze. Er re ellenérvként szolgál az, hogy a takarékszövetkezetek - a 125ből több mint 100 - maguk is elkezdtek egy integrációs folyamatot. A 125ből több mint 100an hoztak létre olyan, nevezetesen négy kockázati alapot, amely arra szolgálna, hogy veszély esetén m egvédje a betétesek pénzét. Nos, miután ők maguk kívánták intézni a saját ügyeiket, ezért az életükbe való beavatkozás nem szükséges és nem kell. Arra az érvre tehát, hogy itt két takarékszövetkezet veszélyben volt, és be kellett avatkoznia az államnak, az a válaszunk, hogy pontosan ők voltak azok, akik nem voltak benne ebben a több mint százban; akik nem akartak csatlakozni ahhoz az önkéntes integrációhoz és kockázatviseléshez, amit több mint száz takarékszövetkezet viszont akart.
