Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 30 (306. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SUHAJDA KRISZTIÁN (Jobbik):
1063 nagyobb katonai potenciállal rendelkeznek, mint azt előzetesen Jellasics gondolta. A pákozdi ütközetnek ilyen módon tehát inkább politik ai szempontból volt jelentősége, hiszen a győzelemmel Magyarország megőrizte az áprilisi törvényekkel kivívott szuverenitását, ezzel egy időben azonban az is világossá vált, hogy Bécs és PestBuda elmérgesedő konfliktusában hamarosan a fegyverek veszik át a szót. (23.40) Pákozd után néhány nappal tehát a békés rendezés maradék reménye is elveszett. Bécsben ismét a forradalom tört ki, melyet a tétovázó magyar hadvezetés nem használt ki a maga javára. A császári ellentámadással kezdődő szabadságharcot pedig s zámos dicsőséges ütközet ellenére 1849 nyarára elveszítette. Mindennek dacára a pákozdi diadal történelmünk egyik legfényesebb győzelmének számít, amely méltó nyitánya volt a magyar szabadságért folytatott heroikus küzdelemnek. Köszönöm. (Taps a Jobbik pad soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, képviselő úr. Következik Suhajda Krisztián jobbikos képviselő “Támogassa a kormány a vitézi rendet” címmel. Öné a szó. SUHAJDA KRISZTIÁN (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ti sztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalásom témája a vitézi rend. A vitézi rend gondolata az ezeréves történelmi múlt alapjára épült, gyökerei visszanyúlnak nemzeti fejlődésünk legrégibb korszakaiba. A vitézi tetteket Magyarország királyai Szent István óta nemességgel és földbirtokkal jutalmazták. Szent István hűbéri rendszerében az adománybirtok célja a katonai szolgálat biztosítása volt. II. Endre megkezdte a kisbirtokos vitézi osztály kialakítását, IV. Béla megerősítette a harcoló hűbéres vitéz i elemet. Igen sok érdemes harcost emelt vitézi rangra. Az Árpádok alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül a hadirendszer és ezzel párhuzamosan a vitézi osztály is. Rövid háromszáz esztendő alatt kialakult egy közjogi jellegű nemesi rend. IV. Béla már err e az erős nemességre támaszkodhatott az ország felépítésének munkájában. A középkor a vitézi címet, magatartást és megjelölést a legelső világi tisztségnek tekintette. Az igazi vitéz az özvegyek és árvák védője és az igazság bajnoka, valamint istenfélő emb er volt. A székelység, a szabad hajdúk, a jászok és a kunok hősi magatartásuk alapján különleges kiváltságban részesültek. A katonai és vitézi teljesítménnyel egybekötött földbirtok gondolata a történelem folyamán alakult ki. A vitézi eszme tovább emelkede tt a történelmünkben. Így a vitézi rend életre hívása is a magyar történelem alakulásának természetes folytatása. Az első világháború ismét időszerűvé tette a vitézi magatartás jutalmazását, ezért vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó a hő si magatartás erényére emlékeztetve a vitézi rend megalapításával újraélesztette a hagyományokat. Olyan egyéneket avattak vitézzé, akik a harctereken és a nemzeti felkelések alatt példaadó, személyes bátorsággal állták meg a helyüket, magas kitüntetésben r észesültek, vagy önfeláldozó bátorsággal párosult kiváló nemzetszolgálatban tűntek ki. Az igénylőket vitézi telekkel is jutalmazta. Vitéz nagybányai Horthy Miklós halála után a Vitézi Szék vitéz József Ágost tábornagyot választotta meg a rend főkapitányána k. Az ő érdeme, hogy a vitézi rendet 1962ben felvették a nemzetközi lovagrendek sorába. Őt vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc követi, majd 1977től vitéz József Árpád királyi főherceg. A történelmi vitézi rend 1920as alapítása óta síkraszáll olyan konzervatí v ötvözetű, szociális és demokratikus eszményekért, mint Isten, haza, család, demokratikus társadalmi rend, független ország, jogegyenlőség. Tagjai kötelességüknek érzik a kereszténység, a nemzeti öntudat és a hősi életszemlélet kialakult, évezredes hagyom ányait követni, ápolni és megismertetni a magyar ifjúsággal.
