Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
3720 szabni Ukrajnának a kárpátaljai magyarokkal való bánásmód tekintetében. Ez en a téren azt a politikát követjük, hogy közelebb vonzzuk, engedjük Ukrajnát az Európai Unióhoz, hogy pontosan értsenek bennünket akkor, amikor megfogalmazzuk ezeket a követelményeket, és úgy fogalmazzuk meg azokat, mint egy másik tagállammal szemben táma sztott követelményeket. Vannak viszont a helyzetnek pillanatnyi előnyei is a magyar szempontból. Most adott a sors időt arra, hogy még pontosabban meghatározzuk, összehangoljuk, hogy mit akarunk, egységet képezve és mutatva a kárpátaljai magyarság érdekein ek képviseletében. A legfontosabb viszont továbbra is az a helyzeti előny, amelyet 2010ben teremtettünk a külhoni magyaroknak, az állampolgárság megadása. Az egyszerűsített honosítási eljárás keretében nagyon sokan folyamodtak magyar állampolgárságért a K árpátalján is, és igaz, hogy az oroszukrán kettős állampolgárság miatt az ő számuk nem határozható meg pontosan, azonban számukra megadatott a választás lehetősége, a részvétel a magyarországi választáson és természetesen az utazás szabadsága is. Végső so ron ez a nemzetpolitika gyámköve, ez az egységes magyar nemzet alapja. Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében pedig reméljük, hogy Ukrajna európai uniós integrációja mégis mihamarabb lehetővé teszi, hogy a kárpátaljai magyarok érdekében az Európai Közöss ég normáit tudjuk érvényesíteni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Németh Zsolt államtitkár úr kíván felszólalni. Megadom a szót, államtitkár úr. NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ukrajna függetlensége 1991 óta a magyar külpolitikának az egyik sarokköve. Ú gy gondoljuk, hogy a transzatlanti biztonsági architektúrának egy döntő tényezője egy erős államisággal rendelkező Ukrajna. Az elmúlt 22 esztendőben ezt a politikai vonalvezetést követte a magyar külpolitika. A keleti partnerség 1999ben megkezdődött folya mata pedig nem más, mint hat volt szovjet utódállamnak az európai integráció útján való segítése, ezért mi a kezdetektől fogva elkötelezettek vagyunk a keleti partnerség támogatásában. A vilniusi csúcstalálkozó, amely holnap kezdődik, a harmadik a csúcstal álkozók sorában, és sajnálatos módon az elmúlt hétnek a tanúsága szerint az ukrán aláírása ennek a bizonyos társulási megállapodásnak halasztásra kerül, ugyanakkor a grúz és a moldáv társulási megállapodásnak a parafálására minden jel szerint sor fog kerül ni ezen a csúcstalálkozón. Az ukrán aláírásnak az elmaradásával kapcsolatban szeretnék néhány dolgot hangsúlyozni. (9.40) Először is azt tartom nagyon fontosnak, hogy ez Ukrajna döntése, amit mi maximálisan tiszteletben kell tartsunk. Ennek a döntésnek a h átterében olyan tényezők húzódhatnak meg, amelyekkel mi nem vagyunk feltétlenül teljes mértékben tisztában. Felhívnám például a figyelmet, hogy Oroszország egy olyan mértékű gazdasági, diplomáciai és politikai nyomás alá helyezte az elmúlt hetekben a kelet i partnereket, amelyeket el sem tudunk képzelni. Például Ukrajnának a kereskedelme Oroszországgal ebben a néhány hétben 25 százalékkal csökkent akkor, amikor az ukrán külkereskedelemnek nagyságrendileg az egyharmada Oroszországgal zajlik. Úgy gondolom, hog y a Nyugat is és különösen a Nemzetközi Valutaalap, illetőleg az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank, illetőleg az Európai Befektetési Bank is eltaktikázta magát, mert azzal számoltak, hogy Ukrajnával (Zaj. - Az elnök csenget.) a társulási megállapodás aláírását követően sokkal kedvezőbb feltételekkel tudnak megállapodni. Összességében úgy gondolom, hogy sokkal kevésbé múlott Ukrajnán ennek az aláírásnak az elmaradása, mintsem azt első pillantásra gondolhatnánk. Ezt támasztja alá az ukrán kormányzati kom munikáció is, amely azt célozza, azt jeleníti meg, hogy Ukrajna nem váltott irányt. Ukrajnának az európai integrációs folyamata folytatódik, és nekünk, azt gondolom, ebben a helyzetben az a
