Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 17 (290. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PÁLFFY ISTVÁN (KDNP):
164 magyarokat. Azokat a nemzettestvéreinket, akik az utódállamok burkoltan vagy nyíltan ellenséges hatalmaival szemben a mai napig is hűen őrzik anyanyelvüket, vigyázzák őseik örökségét és büszkén vallják nemzeti identitásukat. Ahogyan Rákóczi célja az volt, hogy minden honpolgár saját ügyének érezze hazája szabadságát és függetlenségét, úgy lenne kötelessége a mindenkori magyar kormányn ak, ennek a mostaninak is azon munkálkodnia, hogy felkarolja a legelesettebb és legszerencsétlenebb helyzetben lévő magyar közösségeket, annak érdekében, hogy az elszakított területeinken élő magyarok mindegyike érezhesse, hogy az anyaország tűzönvízen ke resztül, mindenkor és minden körülmények között kiáll mellettük, támogatja őket jogos törekvéseikben, megoltalmazza őket minden ártó szándék, elnyomás vagy jogfosztás ellenében. (0.30) Ahogyan Rákóczi sem rendelte alá soha nemzete érdekeit idegen hatalmak véleményének, iránymutatásának vagy követeléseinek, úgy a magyar kormánynak sem szabadna ezt tennie az Európai Unió, az Egyesült Államok vagy éppen Izrael, de főleg nem a szomszédaink esetében. A mindenkori magyar kormánynak azon az alapon kell képviselnie az összmagyarságot, amelyet Rákóczi is maradéktalanul magáénak vallott: ez az alap pedig a nemzeti érdek minden mást felülíró elsőbbsége. Tisztelt Képviselőtársaim! A szabadságharc nem bukott el eredménytelenül, mivel biztosította Magyarország történeti a lkotmányát és egyfajta különállását a Habsburg Birodalmon belül. A II. Rákóczi Ferenc vezette sokévnyi küzdelem kitűnő példa tehát arra, hogy határozott, önfeladások és megalkuvások nélküli kiállással hatványozottan többet lehet elérni, mint a problémák sz őnyeg alá söprésével, az idegen hatalmakkal való feltétlen együttműködéssel, vagyis a hatalom jelenlegi urai által is oly fájóan sokszor alkalmazott megalkuvással és mosolydiplomáciával. Rákóczi politikája és iránymutatása tehát nemzeti szempontból végül h asznosnak és eredményesnek bizonyult. Bátran mondhatom minden jobbikos harcostársam nevében, hogy mi ezt az iránymutatást fogjuk követni, számunkra a magyar érdek mindenek fölött való, és minden magyart testvérünknek tekintve fogunk küzdeni egy szebb magya r holnapért. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Pálffy István, a KDNP képviselője, felszólalásának címe: “Apák napja”. Öné a szó, képviselő úr. PÁLFFY ISTVÁN (KDNP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap ünnepeltük az apák napját. Ez az egész világon ünnepnap, Magyarországon június harmadik vasárnapján tartjuk. Úgy száz éve kezdték el ünnepelni ezt az ünnepnapot, lé nyegében az anyák napja párjaként, nyilván az apai szerepet ünnepeljük ilyenkor, az apák ajándékot kapnak, és remélem, képviselőtársaim is így voltak ezzel tegnap. Ha nem, akkor mégis folytassuk azzal, az apák napja történetével. Amerikába vezethető vissza , egy bizonyos Sonora Dodd volt az ünnep kezdeményezője. Az édesapja háborús veteránként egyedül nevelte fel őt és öt testvérét. A hölgy azt gondolta, hogy édesapja emlékére szép volna egy ilyen nap. Amikor pedig az anyák napját bevezették, akkor ez ösztön özte őt arra, hogy kijelölje a napot, mégpedig az édesapja születésnapját, csakhogy nem lettek készen az előkészületekkel, a szervezés lassan zajlott, és ezért nem június 5e, hanem június harmadik vasárnapja lett végül is az ünnep, hát így örököltük mi me g ezt. Lényegében 1910 óta, mert akkor annyit írtunk, három amerikai elnök vette pártfogásába a napot, mígnem Richard Nixon idejében, 1972ben hivatalos ünnep lett.
