Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. augusztus 26 (297. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - CSIZI PÉTER (Fidesz):
677 A miniszterelnök úr eme mondatában van egy tévedés, ugyanis ezen szellemházak jogos tulajdonosai a szocialista kisajátítás, a jogfosztás ellenére ma is itt élnek közöttünk. Ez a törekvés rendjén való, de csak féligazság, mert az ősök hagyatéka mellett itt vannak az ősök vér szerinti leszármazot tai, akik az ősi hagyatékot, a kommunisták által államosított ősi földet, kastélyt, erdőt, mezőt sosem kapták vissza, és a rendszerváltás után is csak némi kárpótlási jeggyel szúrták ki a szemüket, amivel sem akkor, sem az eltelt 20 év alatt sem tudtak mit kezdeni. A nemrég tragikusan elhunyt Adonyi Sztancs János az “Arisztokraták ma” III. kötetében leírta 42 magyar főnemes életét, sorsát, jelenlegi életkörülményeit, helyzetét, amelynek olvasása után megállapítható, hogy az elmúlt 23 év alatt semmi sem vál tozott. Mert az nem változás, hogy a nemesség itthon maradt tagjai az önkormányzattól bérlik az államosított kastélyukat, földjeiket, csak hogy értéket termeljenek a magyar hazának, mert génjeikben hordozzák az őseik által öröklött haza szeretetét. De hol is kellene kezdeni az ezeréves magyar ősi hagyaték helyreállítását? Talán ott, hogy hatályon kívül kellene helyezni az 1947es IV. törvényt, amely tiltja a nemesi előnevek használatát. Bár azóta történtek huszárvágásos megoldások az Alkotmánybíróság részér ől, hogy a törvény nyomán a nemesi címeknek és rangoknak a magánérintkezésben a mellőzése elvárt, de használatuk nem tilalmazott. Tisztelt Országgyűlés! Tegyük helyére a dolgokat úgy, hogy akik a magyarság, a magyar identitás megtartásában évszázadokon ker esztül tevékenykedtek, munkát, időt, harcot, vagyont nem sajnálva, azokra és leszármazottaira lehessünk büszkék, és tekintsünk rájuk méltósággal, és rangjukat, valamint címüket ismerjük el! Természetesen a nyugati országokban a rang és a cím elismert és ha sználatos, ezért nagyon jó lenne, ha hazánkban is hasonló módon elismernék. Nézzük, hogy mit is mondott erről Kálnoky Tibor gróf: “A gróf számára egyébként a cím az identitást jelenti, a miklósváriak pedig büszkék arra, hogy van egy grófjuk. Az arisztokrác iát születése kötelezi, lehet akármekkora hatalma és vagyona valakinek, de nem lehet arisztokrata, ha nem annak született. Az alkotmányos monarchiákban a királyság is kifejezi egy nép identitását, képvisel egy értékrendet, egy népet és a történelmi folyton osságot. Ezt semmivel nem lehet pótolni, ezért a történelmi családok vissza kell hogy nyerjék súlyukat a társadalomban.” - vallja Kálnoky Tibor gróf. Vajon a parlamenti képviselők között mennyien lehetnek, akiknek ereiben a kék vér csörgedez? Miért nem kép viselik ezt az értékrendet, és miért szavazták meg azt a földtörvényt, amely hazánk totális gyarmatosításához és rabszolgasorba történő taszításunkhoz vezet? Sajnos igen erős volt a 45 éves agymosás, amely túltesz még a romániai Ceauşescurendszeren is. Va gy az a cél, hogy a Nyugat piacszerző, gyarmatosító politikája, amely megszüntette és tönkretette iparunkat, a földtörvény hatálybalépésével kialakítsa az új kommunista arisztokráciát, és kiárusítsa a magyar termőföldet? Ha mindez megtörténik, akkor ki hor dozza és alakítja majd a kultúrát, intelligenciát, műveltséget, nemzetmegtartást, identitást és a Szent Koronaértékrendet? Mert akik erre alkalmasak, azok nem a patkányforradalom leszármazottaiból és az elmúlt 68 év politikai elitjéből kerültek ki. Köszön öm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a kormány nem kíván válaszolni az elhangzottakra. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Fideszképviselőc soportból “100 tonna búzából készült a magyarok kenyere” címmel Csizi Péter képviselő úr. Megadom a szót ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! CSIZI PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A pécsi Európa Kulturális Fővárosa programnak köszönhetően számos civil program született, amelyek szerencsére túlmutatnak a 2010es esztendőn, és azóta is egyre sikeresebbek. Idetartozik, itt kell megemlíteni az egyik hasonló kezdeményezést, dr. Korinek László pécsi akadémikus pr ogramját, aki a magyarok kenyere
