Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. július 4 (295. szám) - Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
528 együttműködni. És akkor most mondom a következő példát. Gondolja végig: most önkormányzati tulajdonú cégek lettek. Mert a törvény ezt mondta, ahogy Pál képviselőtársam is elmondta. Milyen a tulajdoni felelősség akkor, ha a cég veszteséges? Neki helyt kell állni. Aztán megyek még tovább, amit itt, a parlamenti patkóban Fónagy államtitkár úr is mondott, hogy az önkormányzatok fizessenek a lakosság helyett. Tállai képviselő úrról, államtitkár úrról tudom, hogy nagy számviteli gyakorlattal bír, és tudom, hogy tudja, hogy az önkormányzatoknál áttértünk a feladatfinanszírozásra. A feladatfinanszírozás ma a zalai kisfalvakban azt jelenti, hogy jó néhány helyen már a világítást is korlátozzák. Nagyon sok helyen megszűnt az egyéb szolgáltatás. Ők most hogy tudnának, miből tudnának segíteni a lakosságnak, ebből a 40 ezer forintból, mondjuk, csak megosztani, hogy felefele arányban viselje az önkormányzat és a lakosság ezt a díjkülönbözetet? Tehát azt gondolom, hogy ez így nem működik. Visszatérve, ön be szélt a kis- és középvállalkozásokról. Én mondok önnek olyan kis- és középvállalkozást, amely akár a kábeltelevíziózásban az egyetlen, aki még szolgáltat, de lassan abba kell hogy hagyja. Aztán vehetjük azt a gázszolgáltatót, aki már nem tud megfelelni azo knak a követelményeknek, amelyeket időközben előírtak, ami közben neki ki kell fizetni azokat a plusz vezetékdíjakat, amit korábban nem kellett. Ezek mindmind, úgy, ahogy Józsa képviselő úr mondta, a szolgáltatás minőségi rovására mennek. Csak ezek nem eg yik napról a másikra jelentkeznek, hanem 235 év múlva, amikorra elmaradnak a fejlesztések. Képviselő Úr! Ebben még az is benne van, és megint azt mondom, hogy ön mint vállalkozó, az 5 ezer forintos kamarai tagdíj, a tehergépjárműveket terhelő pluszköltsé g… Igen, akarunk jobb utat. De azt hiszem, ön ugyanúgy hallotta a tejszövetség elnökét, mint én, aki azt mondta, hogy minimum 3 forinttal kell emelni a tej árát. Tehát a kormány jót tesz, a kormány rezsit csökkent. A pénzt ezek a gonosz vállalkozók szedik be. Képviselő úr, ilyen filozófiára nem lehet országot építeni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Dr. Józsa István és Pál Tibor tapsol.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, Fidesz. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Elné zést, hogy 11 előtt 10 perccel még próbálok ebben a kérdésben vitatkozni. Józsa képviselőtársam, ugye, ön úgy fogalmazott, hogy a rezsicsökkentés nem egy nemzetközi kifejezés. Amikor én rezsicsökkentést mondtam, akkor is tulajdonképpen az árcsökkentésről b eszéltünk a németekkel is. De egy dologra menjünk vissza: ezelőtt két héttel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fogalmazott úgy, hogy az Európai Unión belül is felül kell vizsgálni a szolgáltatói díjakat, mert ezek a magas szolgáltatói díjak hátráltatják ma már az Európai Unió versenyképességét - pont. Pont! Tehát amikor erről beszélek, akkor nemcsak Magyarországról, hanem az Európai Unió törekvéseiről; ott is megfogalmazódik, hogy ma már az Európai Unión belül a szolgáltatói költségek elszálltak a világp iacon meglévő más országok rezsidíjaihoz képest. Ahhoz, hogy az Európai Unió versenyképes tudjon maradni, felül kell vizsgálni az Európai Unión belül. Nem véletlenül próbálják meg követni a magyar példát is. Amit képviselőtársam mondott, ezen lehet vitatko zni. Akkor voltam alpolgármester, polgármester Ajkán, abban az időszakban, amikor a hulladékszolgáltatást ajkai cég végezte, a város által alapított cég. Minden további nélkül mindig megvolt az a bevétele, hogy abból még a parkfenntartást is meg tudta csin álni. Aztán jött egy másik korszak, privatizálva lett, ma már a parkfenntartásért is fizetni kell, meg aránylag busás haszonnal dolgozott idáig a külföldi szolgáltató. Vagy vegyük a gáz- és energiaszektor kérdését. Az összeset, Émászt, Démászt, Tigázt, min degyik céget lehetne sorolni, minden városban fenntartották saját karbantartói tevékenységüket, minden városban volt ügyfélszolgálat. Amikor privatizálva lett, nemcsak az extraprofitot garantálták, hanem
