Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. július 4 (295. szám) - Bertha Szilvia (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Nem mindegyik munkahely ér ugyanannyit?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
453 révén a náluk lévő munkahelyek száma akár megtöbbszöröződjön? Ami pedig belső fizetőképes keresletet is teremtene, és ezzel újabb munkahelyekre lenne igény, tehát multiplikátor hatással bírna. Államtitkár Úr! Mi indokolja önöknél az ilyen durva különbségt ételt a magyar és a multi munkahelyteremtési támogatás között? Nagyon kérem, hogy ne arra a pár száz vagy pár ezer kkvra hivatkozzon, akik beadták a pályázati anyagukat, hiszen Magyarországon 2012ben 573 ezer kis- és középvállalkozásnak számító cég műkö dött, akik 1 millió 789 ezer dolgozót foglalkoztattak, tehát arányaiban elenyésző az a mérték, amennyit támogat a kormány. Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az interpellációra Czomba Sándor államtitkár úr fog válaszolni. DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az az érzésem, hogy ezzel az interpellációval néhány évet késett, mert ha az elődeinknek tette volna fel ugyanezeket a kérdéseket, akkor abszolút jogosan tette volna. (Balla György: Úgy van!) Hiszen talán ön is emlékszik arra, hogy volt olyan multinacionális cég Magyarországon, ami 15 millió forintot kapott egyetlen munkahely után támogatásként, és ugyanebben az időszakban munkahelyteremtő támogatás címén 2 milliárd forint értékben 1,5 millió forintot lehetett egy ember után pályázaton nyerni, ha egyáltalán volt kiírva pályázat. Ha ezt összeszorozza, tízszer es különbség volt a hazai kkvszektor és a multinacionális cég támogatása között. 2010 óta a magyar kis- és középvállalkozói szektor támogatását tekintve, 2 milliárd forintról 2011ben 5 milliárdra, majd 2012ben 10 milliárdra emeltük az összeget, és az id ei évben a 10 milliárd forintos keretre még plusz 3 milliárd forintot emeltünk rá, tehát mindösszesen 13 milliárd forint értékben tudtak a magyar kis- és középvállalkozók részesülni, és most már nem 1,5 millió forint, hanem 3 millió forint értékben. Tehát a kérdésem az, hogy az 1,5 és a 15 közötti különbség ugyanannyie, mint a 3 millió és a 6 millió forint közötti különbség. De természetesen ön is tisztában van vele, ön is tudja, hogy egy munkahelyteremtő beruházás támogatását nem önmagában csak egy egysze rű osztással kell kezelni. (17.00) Egy magas hozzáadott értékű beruházásnak közvetlen és közvetett munkahelyteremtő hatása is van. Ami nagyon fontos, és a magyar kormány ezt meg is teszi, hogy belátható időn belül - ez a belátható idő háromnégy év - térül jön meg a támogatás mértéke és a támogatás értéke az állam számára, akár hazai, akár uniós forrásról van szó. Ez egy nagyon lényeges elem. Egyébként a számadatokat tekintve: a megítélt támogatásokból a vállalkozásoknak összesen 328 milliárd forint került m egítélésre, ebből külföldi tulajdonú cégnek 20,6 milliárd. Ez, írd és mondd, 6 százalék. A 2013as évben ugyanez az arány 579 milliárdból 29 százalékot vett igénybe. És azt hiszem, itt az az alapvető probléma, hogy a képviselő asszony összekeveri az EKDdö ntéssel meghozott támogatásokat - ugye, ez egyedi kormánydöntés - és általában a támogatások mértékét, hiszen európai uniós forrásból ezenkívül számos egyéb, GOPos, ROPos és más pályázati rendszeren keresztül is lehet támogatásokhoz hozzájutni. Tehát öss zességében én azt állítom, hogy az elmúlt időszakhoz képest mind a hazai vállalkozói szektor és különösen a kis, középvállalkozói szektor… - hiszen ha megnézi ezeknek a pályázatoknak az eredményét, a döntő többsége hol nyert? Borsodban, Szabolcsban, Nógrá dban, Baranyában, a leghátrányosabb helyzetű térségekben elsősorban. És milyen vállalkozások? Tíz főre
