Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 26 (293. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
394 Weöres Sándor megítélése mégis sajátosan ambivalens. Miközben a sokszor emlegetett próteuszi sokszínűségéről mindenki tu d, megzenésített versei a népdalokkal egyenrangúan váltak közkinccsé, szerteágazó munkásságának számos része ma is ismeretlen a közönség előtt. Egy ilyen centenáriumi ünnepség kiváló alkalom arra, hogy ezen változtassunk, megmutassuk a filozofikus, sokarcú , Magyarországról akár a kozmikus messzeségbe is tekintő művészt. Ennek tudatosítása a Weöres Sándor centenáriumi év ünnepségsorozat legfőbb kihívása, az életmű minél teljesebb, minél szélesebb körű megismertetése a közönséggel, különösen kiemelve az életm ű kevéssé ismert elemeit, így például a feledésbe merült drámaírót. Weöres munkássága nemzeti értékké érett, amely mentén a társadalom megannyi rétegződése politikai hovatartozás nélkül tisztelettel felsorakozik, egyfajta egységet képviselve. Weöres Sándor hagyatéka nemzeti kincs, amely átível nemzedékeken, generációkat kapcsol össze. Tisztelt Képviselőtársaim! A Weöres Sándor centenáriumi év szervezőinek csak egy feladatuk van: felfelé segíteni a létrán mindazokat, akiket Weöres is segített volna. Márpedig Weöres Sándor az egész magyarságnak szól, időtlenül, ugyanakkor modernül. Öröksége a mi örökségünk, kultúrája a mi kultúránk. Kérem, hogy a képviselőtársak a Weöres Sándor centenáriumi év programjain vegyenek részt, vigyék hírét ezeknek az eseményeknek vá lasztókerületeikben. A Weöres Sándor centenáriumi év programjai kicsikhez és nagyokhoz is szólnak, ugyanúgy, ahogy Weöres is szólt a társadalom minden csoportjához, minden generációjához. A Weöres Sándor centenáriumi év nem csupán az időtlen értékeket szün telenül kutató bölcsre és örökségére hivatott emlékezni, megidézni szavait, emlékezetét most igazán időszerű. Hallgassuk meg, amit mondott, hallgassuk meg, amit tanított! Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, áll amtitkár úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik részéről: “Hogyan képzelik, hogy a helyi akarattal szembemenve létesítenek menekülttábort Vámosszabadiban?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Több mint egy héttel ezelőtt kértem szót ebben az ügyben ugyanígy napirend után, és az a helyzet állt elő, hogy azóta sem kaptam a kormánytól semmiféle választ erre a kérdésemre, amit a cí mben is feltettem. Vajon hogyan képzelhető el Európa közepén 2013ban az, hogy úgy létesítenek menekülttábort egy településen, jelesül Vámosszabadin, a Győrtől nyolc kilométerre eső faluban, hogy erről a helyieket egyáltalán nem kérdezik meg, sőt hetekkel az ügy kirobbanása óta hivatalosan még mindig nem tájékoztatta senki a helyieket, és nemhogy a helyieket nem, sem a képviselőtestületet, sem a polgármester urat? Az egész ügyről onnan tudhatunk, hogy egy megyei közgyűlési ülésre bement a Bevándorlási és Á llampolgársági Hivatal egyik megyei alkalmazottja, képviselője, és ott ezt így félvállról, úgy zárójelben megemlítette a megyei közgyűlésen. Szerencsére jobbikos képviselőtársaim is ott ülnek a megyei közgyűlésen, így aztán kikerült az ügy a nyilvánosságra , a sajtóba, és egyáltalán ezek voltak azok az első mozzanatok, amelyekből megtudhattuk, hogy mire is készül a kormány. Azóta már - ahogy már mondtam , az előző felszólalásom óta eltelt több mint egy hét, az ügy kirobbanása óta meg már kettő is. Amit tudhatunk: most már két vállalkozás is jelezte, hogy a fejlesztését, a munkahelyteremtő beruházásait elhalasztja, amennyiben a kormány továbbra is kiáll eme menekülttábor mellett Vámosszabadiban - ez 140 munkahelyet jelent. Tehát túl azon az erkölcsi aggályomon, hogy a helyiek megkérdezése nélkül döntöttek ebben a kérdésben, már mindjárt ezen túlmenően ott tartunk, hogy 140 munkahely nem fog megvalósulni a településen. Nem hiszem, hogy bárki ezt komolyan gondolhatja, hogy ekkora áldozatot bevállalva is létrehozzák ezt az intézményt.
