Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 26 (293. szám) - Dr. Apáti István (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - “Miért hagyják ebek harmincadjára jutni a magyar földet?” címmel - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. FAZEKAS SÁNDOR vidékfejlesztési miniszter:
356 felelősségteljesebben viszonyulnak ehhez a kérdéshez, mint önök, akik káoszbrigád módjára próbálták megzavarni az Országgyűlést. S a műfajt is lehet tisztázni, mert most már egyértelmű, hogy az, amit ön előad, az igazából nem is egy zárószavazás utáni vita, hanem egy kapuzárás utáni pánik. Ugyanis én nem azt mondtam, hogy nem adtak be elég módosítót, vagy nem fordultak, ki tudja, milyen elképzelésekkel az Országgyűléshez. A földtörvényt adják be! Azt kellett vo lna kidolgozni, nem hetven módosítót! Valamennyien jól tudjuk, hogy önök azért nem adták be a földtörvényt, mert abban az államosítás szerepelt volna, elvették volna a gazdáktól a földet, azoktól is, akik örökölték, azoktól is, akiket a redemptus ősük alap ján kárpótoltak, meg azoktól is, akik mondjuk, tavaly vették a földet. Tehát önök a magyar földvagyont, a gazdák földvagyonát államosítani akarják. Mi ezt visszautasítjuk, mert nekünk az a felfogásunk, hogy a magyar földnek a magyar földművesek tulajdonába n kell lennie. Erre lehetőség a földbizottság, illetve az a rendszer, amit a földtörvény tartalmaz. Ami a kényszerhasznosításra való hivatkozást illeti: induljunk ki abból, tisztelt képviselő úr, hogy a magyar termőföldnek vajon hány százaléka kerü l ebbe a körbe. 1 százalék mozdul meg egy évben adásvétel formájában. Ez egy jelentéktelen töredék. Ha valaki abból indul ki, hogy ebből nagybirtok lesz, az nincs tisztában a viszonyokkal. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Egyperces vis zonválaszra megadom a szót Apáti István képviselő úrnak. DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik) : Elnézést kérek, tisztelt miniszter úr, de el kell mondjam, ön vagy nem tud, vagy nem akar olvasni. Ha elolvasta volna az önéletrajzomat, akkor tudná, hogy tősgyökeres paras zti család sarja vagyok, családi gazdálkodók vagyunk, családi gazdálkodók a szüleim, én magam is családi gazdaság tagja vagyok, úgyhogy nekem ne akarja megmagyarázni, hogy mi fán terem a családi gazdaság meg a mezőgazdasági munka, mert nekem fizikai értele mben is volt részem benne, és erre nagyon büszke vagyok. Másrészt, miniszter úr, önök holdkóros módjára folyamatosan mellébeszélnek. Önöknek vagy mocsárlázuk van, vagy nagyon elbizakodottak, de fog még az a mellény majd szorítani is önökön, ezt most mondom . És addig örüljenek, amíg minket látnak a pulpituson, és nem a felháborodott, fellázadt gazdák haragjával fognak szembesülni, miniszter úr, ez után a hazaárulás után, amit elkövettek! Egy közismert szatmári szólásmondással hadd éljek: meg fog elleni még e z a narancssárga tehén sokkal kisebb tőggyel is, legkésőbb a 2014es választásokon. S még egyszer: kikérem magamnak és visszautasítom, hogy kiforgatja a szavaimat. Én nem a magyar parasztembereket tekintem kutyáknak, hanem a spekulánsokat, a maffiacsaládok at, és azokat, akik elárulják és kiárusítják a hazámat. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Fazekas Sándor miniszter úr egyperces viszonválasza következik. DR. FAZEKAS SÁNDOR vidékfejlesztési miniszter : A földről a magyar gazdák fognak dö nteni a földtörvény alapján, erre újra felhívom a figyelmét. És érdemes elolvasni egy törvényt, mert tényleg hasznos. Azt is, amit pár napja fogadtunk el, és azt is esetleg, amit korábban, de ezt különösen. Azt állítani, hogy a három év helyben lakási tila lom (sic!) könnyen kijátszható, teljes mértékig félreismerése a jogszabálynak. Tényleges helyben lakás kell, amit a földbizottság is tud vizsgálni, és a hatóság is vizsgálhatja azt, hogy ténylegesen ott lakike valaki helyben. A helyi közösség állást tud e bben foglalni, nincs fellebbezés a döntésével kapcsolatban. A családi összeszámítás. Egy teljes körű összeszámítás azt eredményezné, hogy olyan testvéreknek kellene a földtulajdonát összeszámítani, akik lehet, hogy az ország különböző pontjain élnek, eltér ő cégformában dolgoznak, az egyik családi gazda, a másik őstermelő és így tovább. Ebből
