Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 26 (293. szám) - Hegedűs Tamás (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mi indokolja a kft.-k alaptőke-szükségletének drasztikus megemelését?” címmel - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik):
337 álláspontra helyezkedett, hiszen GaudiN agy Tamás képviselő úr 2012. november 21én kifejezetten üdvözölte azt a szakaszt, amelyet most képviselő úr támadott, és mondta, hogy eddig túl könnyed volt a rendszer. Idézem szó szerint a Jobbik vezérszónokát: “Éppen ezért üdvözöljük egyébként azt, hogy a társaságalapításnak az a könnyed rendszere, amely az elmúlt években kialakult 500 ezer forintos törzstőkével, az most visszamegy, visszaemelkedik 3 millió forintra, de az igazi megoldás az lenne, ha valamilyen módon a vagyonfedezet egy része rendelkezés re állna a társaság működése alatt a hitelezők számára.” Akkor tehát a Jobbik ezt a módosítást támogatta, most pedig ezzel ellentétes álláspontot fogalmazott meg, tehát nyilván ez egy Házon belüli vita, amelyet valamelyest orvosolni kell. Ugyanakkor a szak mában is lezajlott ez a vita, tehát ennek van egyébként alapja, hiszen nagyon sokan gondolják úgy, ahogy ön is nyilván, hogy minél könnyebben kell valakinek piacra jutni. Ugyanakkor a kodifikációs bizottság és mindazok a szakértők, jogászok, tudósok, akik közreműködtek ennek a javaslatnak a kidolgozásában, ezzel ellentétes következtetésre jutottak, ugyanis általában nagyon sokan használták fel a könnyű cégalapításnak ezt az 500 ezer forintos törzstőkés lehetőségét arra, hogy visszaéljenek a cégalapítással. Nem valódi termelőtevékenységre, nem kereskedelemre, nem szolgáltatásra használták fel, hanem egész egyszerűen - hogy szépen fogalmazzak - adóoptimalizálásra, ha csúnyábban akarnék, akkor adóelkerülésre alkalmazták ezeket a cégeket. És körülbelül minden ha rmadik cég, amelyet ilyen félmillió forinttal alapítottak, hamarosan fantomizálódott, és nagymértékű köztartozást halmozott fel, de érdemi kereskedelmi tevékenységet, munkahelyteremtést nem végzett. (13.50) Igyekeztünk törvénymódosításokkal is kiszűrni a f antomcégeket. Az adóregisztrációs eljárással tavaly 1500 cég esetében tudtuk megakadályozni, hogy a tulajdonosok csalárd magatartásának az eszköze legyen ez a cég, a veszteséget termelő tevékenységet pedig, hogy azt akarják folytatni, ezt hatezer cégnél si került - a fantomizálást - kiszűrnünk, egyébként a már létező cégek közül. Az új polgári törvénykönyv azonban mindenki számára kibővült lehetőséget biztosít a változás szabadságában olyan téren, hogy most már a betéti társaságok megszűnnek ebben a különös jogi kategóriában lenni, hogy nincsen jogi személyiségük, hanem azok is jogi személyiségként működnek, jóllehet nyilvánvalóan a mögöttes felelősség sokkal nagyobb, nemcsak arra a kis befizetett tőkerészletre korlátozódik, amit szolgáltatnak a cég alapítása kor a tagok. Tehát ez a módosítás, képviselő úr, a forgalom biztonságát, a kereskedelem biztonságát hivatott szolgálni, hogy igazi tőkefedezet legyen a gazdasági társaságok mögött. Ha valaki egy komoly vállalkozást kíván folytatni, és csak 500 ezer forint lenne az a fedezet, amelyik a hitelezők kielégítésére szolgál, az túl kicsi összeg, érezhetően és láthatóan komoly garanciát nem jelent az üzletfeleknek vagy a fogyasztóknak, hogy valakinek esetleg félmillió forintig terjed ez a mögöttes felelőssége, ez a 3 millió forint hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb fantomcég legyen, tisztábbak legyenek az üzleti viszonyok, és megbízhatóbbak legyenek a hitelviszonyok is. Bízom benne, hogy képviselő urat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és GaudiNagy Tamás képviselőtársamat is sikerült meggyőzni, és el tudja fogadni a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Megkérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae a választ. HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik) : Tiszt elt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát, ami rámutat arra, hogy mennyire összetett kérdésről van szó, hiszen van ennek a kérdésnek egy jogi vetülete és van egy gazdasági vetülete is, és mint minden döntésnek, vannak előnyei és hátrányai. Mi azt elfogadjuk, hogy ez a lépés a gazdálkodás biztonságára jótékony hatással lehet, de nézzük meg a másik oldalát is. Felmértee vajon a minisztérium, hogy ennek az egyébként önmagában
