Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 17 (290. szám) - Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
104 második javaslatra miért van szükség. Ahogy az a mai napi tőzsdei reagálásokból is látszik, meglepetésszerű a kormánynak az a javaslata, hogy az önkormányzati adósságátvállalás miatti összegre ezt a 7 sz ázalékos fizetési kötelezettséget a bankoknak előírja. A bizottsági ülésen is elmondtam, és itt is szeretném megerősíteni, hogy miután az elmúlt években a magyar pénzintézetek meglehetősen nagy összegben voltak kénytelenek a kormány elhibázott döntései mia tt tőkét pótolni a pénzintézeteknél Magyarországon, ezért úgy gondolom, nagyon komoly következménye van annak, hogy a magyar hitelezés ilyen szintre süllyedt, és nem növekszik Magyarországon a nyújtott hitelek állománya. Ebből következően úgy gondolom, hog y ez a mostani pluszteher a bankokra - ami durván számolva 4043 milliárd forint közötti összegre rúg - azt fogja szintén eredményezni, hogy további tőkepótlásra lesz szükségük a magyarországi pénzintézeteknek, és nem hitelezésre fogják fordítani a rendelk ezésükre álló forrásokat, nem a magyar kis- és középvállalkozások fognak pénzhez jutni, hanem a költségvetés sajnálatos módon egyszerűen bekaszálja tőlük ezt a pénzt. Ezért ezt egy kifejezetten barátságtalan, nem megfelelő lépésnek gondolom. Meg voltam győ ződve arról, hogy a kormány valamiféle tárgyalást fog kezdeményezni a pénzintézetekkel ebben a kérdésben, de vagy nem jutottak megállapodásra, vagy nem is kezdeményezett, hanem úgy gondolta, hogy majd kicsapunk egy adót, és beszedjük ezt a pénzt, és milyen jó lesz a költségvetésnek. Ennek a javaslatnak ugyanakkor nem ez az alapvető tartalma, hanem meggyőződésem szerint sokkal fontosabb ennek a bizonyos új alapnak a létrehozása. Ezzel kapcsolatban három alapvető problémát szeretnék elmondani. Költségvetésben így szerepeltetni egy ilyen beruházási alapot azért sajátságos, mert minimum elvárná az ember, hogy legalább az értékek mellé kerüljenek. Ne csak a címmeghatározás, hanem a forintérték is illene, hogy ott legyen a költségvetési törvényben. Ha létrehoz egy új IX. mellékletet a törvényalkotó, akkor legalább írja már oda azt az értéket, hogy az Országgyűlés fejezetben a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójára 4. cím 9. alcím alatt mekkora összeg szerepel. Úgy gondolom, hogy ez a minimumelvárás lenne, ha már egyál talán valamiféle tartalmi és formai követelményt a költségvetési sorok kapcsán meg lehet fogalmazni. A második, ami ezzel kapcsolatban nekem mindenképpen probléma, hogy meglehetősen sumák ez a fogalmazás. Ez a fogalmazás ugyanis nem azt mondja, hogy ezek a beruházások nem fognak folyni a későbbiek során, hanem azt mondja, hogy az ilyen módon létrejött előirányzatok, beruházások, felújítások vagy egyéb felhalmozási célú kiadást tartalmazó előirányzatok felhasználását eredményező új kötelezettséget vállalni é s kifizetését teljesíteni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. Magyarul egy miniszteri egyetértéshez köti a további kifizetéseket, de nem mondja azt, hogy ezek közül melyiket tartja olyan beruházásnak, amelyet nem akar foly tatni, nem célszerű folytatni. Mi ezek közül néhányat minden további nélkül el tudnánk fogadni ellenzéki oldalról, hogy ne folytatódjon. Álljon meg, fejezzék be ott, ahol most van. Jellemzően: a Kossuth Lajos tér rekonstrukciója egy elhibázott presztízsber uházás, amit nem szabad folytatni. Ne költsenek rá, ha egyszer nincs ennek az országnak pénze ilyesmire! Minden további nélkül el tudjuk fogadni a Ludovika Campus befejezését úgy, ahogy van. Fejezzék be, ne költsenek rá egy fillért sem! El tudjuk fogadni m inden további nélkül, hogy ne költsenek egy fillért se a továbbiakban a nagyerdei stadion rekonstrukciójára, ne költsenek egy fillért se a továbbiakban a stadionfejlesztési előirányzat kiadásaira, hiszen szükségtelen. Presztízsberuházásokra egy ilyen orszá gban ne költsön pénzt a kormányzat! Ugyanakkor láthatóan nem ez lesz a meghatározó érv, hanem beletesznek olyan előirányzatokat, amelyek beletevése egészen elképesztő és felháborító. Az ivóvízbázisvédelmi program végrehajtása kérdésessé válik ennek révén. Az ivóvízminőségjavító program végrehajtása kérdésessé válik ennek révén. Azt gondolom, hogy messze nem lehet egy lapon említeni ilyen, az emberek egészsége szempontjából fontos programokat egy ilyen Kossuth téri presztízsberuházási hajcihővel. Meggyőződ ésem szerint halálos vétek, hogy ezeket azonos szinten, azonos módon szerepeltetik ebben a bizonyos mellékletben a beruházási alapnál. Az pedig számunkra teljesen elfogadhatatlan,