Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
961 De annak érdekében, hogy világossá váljon az, hogy mennyire megalapozatlanok és mennyire rosszak a bizottság úgymond megállapításai, ezért néhány megállapításra szeretnék részletesen is kitérni a rendelkezésre álló időkeret figyelembevételével. Ez a bizonyos 10. fejezete a jelentésnek a bizottság megállapításai címet viseli, ez nem más, mint a teljes bizonyossággal már e lőre megírt vádirat, amelynél mellékesek a tények, csak egy a cél: bizonygatni, hogy a Malév felszámolásáért a jelenlegi kormányt semmiféle felelősség nem terheli. Terhel mindenki mást, csak ezt a kormányt nem, miközben az ő kormányzati időszakában követke zett be maga a csődhelyzet és a felszámolás megindulása. A jelentés készítőit a tények szemmel láthatóan nem zavarták. Így az sem zavarta a szerzőket, hogy a jelenlegi kormány nem tudott sem a múltban, sem a jelenben jobbat kitalálni a Malév állandósult pé nzügyi, gazdálkodási, likviditási, finanszírozási gondjai miatti állandó csőd közeli állapotának a megszűnésére, a halmozódó veszteségek helyett legalább a nullszaldós működés elérése érdekében, mint azt, hogy a nemzeti légitársaságot részbenegészben priv atizálni kell, azaz olyan külső befektetőt kell bevonni, amely kellő tőkeerővel és piacbővítési potenciállal rendelkezik, amely alapján képes a Malév helyzetét stabilizálni, konszolidálni. (1.00) Államtitkár asszony ugyanezt a logikát és ugyanezt a gondolk odást erősítette meg az új nemzeti légitársaság létrehozásaként megfogalmazott paramétereivel. Képes mindezek bázisán a nemzeti légitársaság új fejlődési pályára állításához szükséges restrukturálási és szerkezetátalakítási tervet nemcsak kidolgozni, de me g is valósítani. Nem meglepő továbbá az sem, hogy a jelentés készítői sommás megállapításokat bírnak tenni az Európai Bizottság elmarasztaló döntése mögöttes okait illetően úgy, hogy a határozat tényleges hátterének a feltárására a bizottság még csak kísér letet sem tett, hiszen ez a bizottságban érdemben szóba sem került a bizottsági ülések során. Csak gratulálni lehet azokhoz a megállapításokhoz, amelyekkel a jelentés szerzői megvédik az Európai Bizottság határozatát, ahelyett, hogy vitatkoznának legalább az Európai Bizottsággal, mint ahogy azt mi tettük számtalan kérdésben az elmúlt években. A jelentés készítőinek igen mély szakmai hozzáértését és tájékozottságát tükrözi, hogy károsnak minősítik a megelőző magyar kormány által kidolgozott azon koncepciót, amely ugyanarra az elvi alapra épül, mint azok, amelyeket a Bizottság a hasonlóan csődhelyzettel veszélyeztetett nemzetközi légitársaságok - Alitalia, Sabena - megmentése kapcsán korábban elfogadott. Vagyis a magyar kormány intézkedései sem ütköznek az Eur ópai Unió tiltott állami támogatással kapcsolatos direktíváiba. Hangsúlyozottan, nem a teljesség igényével, néhány konkrét észrevételt is tennék ezek közül az úgynevezett megállapítások közül néhányhoz. Itt elsősorban ahhoz, amely úgy szól, hogy “A Malév Z rt. 20022007 közötti időszakában az állami támogatások nem eredményezték az eredményes gazdálkodás megvalósítását, csak a társaság fenntartását biztosították, továbbra is veszteséges működés mellett. A strukturális hiányosságok fenntartásáért és a verseny környezetnek nem megfelelő működési hatékonyság változatlanságáért a szocialistaszabad demokrata kormányokat, az ágazatért felelős minisztereket egyetemleges politikai felelősség terheli.” Ez a megállapítás a VII. 2. “A Malév privatizációját megelőző évek ” címet viselő fejezetrészből származik. Az ÁSZnak a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló 0611. számú jelentéséből emeli ki, átírva azt. Csakhogy az ÁSZ ezt a megállapítást nem a 2002200 7es évekre, és nem a szocialistaszabad demokrata kormányok intézkedéseire tette. Ez a megállapítás a jelentésből nem vezethető le, az abban írtak ezt semmiképpen nem alapozzák meg. Összességében a Malévnél a magyar költségvetés terhére 79,6 milliárd fori nt tőkeemelésre és tőkejuttatásra került sor a 20012010 közötti időszakban, az imént ennek a megoszlását ismertettem.
